Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Paládi-Kovács Attila: Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon

a jelenséghatárok is elmosódnak.

12 Ezért nem egy kutató teljes szkepszissel viseltet a kultúrföldrajzzal, nyelvföldrajzzal szemben. Joggal merül fel a kérdés, nem lenne-e helyesebb lemondani az éles kultúrhatárok kereséséről, s átmeneti sávokat, zónákat kijelölni, megragadni. GUNDA Béla 1958-ban írta: „Az esetek nagy részében csak egyes elemek elterjedtségéről van szó, s az érintkezési felület — az etnológiai kontaktzóna — övezetében keverékkultúrák jöhetnek létre."

13 Erre a megállapításra reagált 1963ban BARABÁS Jenő: „Valójában minden terület a szomszédjához képest egy kicsit kontaktzóna — ahogy Gunda nevezi a keverékkultúrák területét —, mert erről és arról nem pontosan egyező befolyások érik."

14 Ugyanő a népi kultúra zonális struktúrájáról szóló és különféle zónafajtákat megnevező dolgozatában erősen leszűkítette a kontaktzóna fogalmának tartalmát. Elfogadta PEUCKERT, 1954. évi értelmezését, aki szerint kontaktzónának a „karakterisztikus zónák közötti átmeneti terület" tekintendő.

15 A fogalom tartalmát azonban célszerűnek látszik ennél bővebben kifejteni. Saját felfogásom szerint a kontaktzóna két egymással határos nyelvterület, népterület vagy kulturális terület érintkező övezete, ahol a nyelvi, népi, kulturális kölcsönhatások különösen erősek. A jelenséghatárok száma megnövekszik, az izoglosszák egymásra torlódnak, s az átfedések is gyakoriak. A kontaktzóna jellegéhez hozzátartozik öv, sáv alakú kiterjedtsége, bár a zóna szélessége (ha tetszik mélysége) egyetlen adott zóna esetében is szakaszonként változékony lehet. Léteznek kontaktzónák nyelvterületek és nyelv járásterületek között, léteznek eltérő etnikumok között és népen belüli, táji csoportok között. Azonban a nyelvés népterületen belüli kontaktzónák jelentősége többnyire nem éri el az etnikumok, nyelvhatárok érintkező zónák jelentőségét. A mondottak értelmében kontaktzónának tekintem a Kárpát-medence kulturális régiói között húzódó határterületeket. Kulturális régiónak azt a földrajzilag kijelölhető nagytájat nevezem, amelyen a kultúrának egy történetileg kialakult, viszonylag stabil, folytonosságot mutató, a környezetétől eltérő struktúrája létezik. E fogalom szinonim elnevezéseként használható a kulturális provincia vagy a tartomány szó is.

16 Önálló kulturális régiónak kell felfognunk Erdélyt, az Alföldet és a Felföldet is, de közöttük széles átmeneti területek, jelentős kiterjedésű kontaktzónák mutathatók ki. Világosan mutatják például a Partium átmeneti jellegét KISBÁN Eszter egyik dolgozatának térképei. Ezeken a bihari, szilágyi, szatmári részek az Alföldhöz csatlakoznak, s a Királyhágó, Réz-hegység és a Meszes vonalán húzódó kulturális határvonallal különülnek el Erdélytől.

17 Ugyanez a terület más kulturális jegyek vonatkozásában (pl. kandallós tűzhelyek) Erdélyhez csatlakoznak. Madártávlatból nézve átmeneti zónának fogható fel az Alföld és a Felföld között az Északi-középhegység egész széles övezete. A továbbiakban azonban látni fogjuk, hogy ez a széles makrozóna is tagozódik, s a kisebb méretű tájak, kulturális területek között az északi magyar népterületen belül is megragadhatóak kulturális határvonalak, sőt átmeneti kontaktzónák is. 12 BARABÁS Jenő 1963. 111.; IMRE Samu 1971. 36. 39. 13 GUNDA Béla 1958. 573. A hazai néprajzi irodalomban itt találjuk a kontaktzóna fogalmának első említését. 14 BARABÁS Jenő 1963. 111. 15 BARABÁS Jenő 1980. 35. 16 Vö. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980a. 67. 17 KISBÁN Eszter 1970. 63