Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Paládi-Kovács Attila: Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon

PALÁDI-KOVÁCS ATTILA Kulturális határok és kontaktzónák Észak-Magyarországon 1. A kulturális határok kérdésköre az utóbbi időben ismét az európai etnológia egyik központi kutatási témájává vált. E megállapítás bizonyságául elegendő lesz itt néhány különösen nevezetes kötetre, munkára hivatkozni A Frederik BARTH szerkesztésében 1969-ben megjelent tanulmánykötet még főként Európán kívüli etnikumok csoportjait vizsgálta ilyen aspektusból. A szerkesztőnek a bevezetőben tett fontos megállapításai közül kiemelhető, hogy az etnoszok és a kultúrák között nem tételezhető fel közvetlen, egy az egyhez megfelelés. Annak a kulturális készletnek, ami bármely időben egy adott népességhez kapcsolódik, túlnyomó része megtalálható e népesség határain túl is.

1 Ugyancsak 1969-ben jelent meg Kontakte und Grenzen főcímmel a Heilfurth profeszszornak ajánlott Festschrift. Ennek élén olvasható Ina-Maria GREVERUS Grenzen und Kontakte zur Territorialität des Menschen című tanulmánya, amely azt elemzi, hogy mit jelent a területhez tartozás az ott élők tudatában, milyen szerepe van a területiségnek személyes identifikációjukban.

2 1972-ben a Skandináv Néprajzi Kongresszus témája szintén a kulturális és az etnikai határok mibenlétének körvonalazása volt. Az előadások közül az Ethnologia Scandinavica 1973-ban közölte Knut KOLSRUDét. Az oslói professzor a Svéd Néprajzi Atlasz térképlajaiból indult ki, s az eketípusok, a lakóházak faltechnikái és egyéb jelenségek elterjedtségétől fontos metodológiai megállapításokig jutott el.

3 Ugyanott olvasható Lauri HONKO dolgozata is, amelyben reagál Ilmar TALVE igen jelentős munkájára, annak első, finn változatára. Hangsúlyozza, hogy a néprajzi térképeken szeszélyesen kanyargó elterjedési vonalak csak ritkán társulnak közös nyalábbá.

4 Harald HVARFNER és Asko VILKUNA előadása és cikke a Torne-völgy példáján vizsgálta, mit jelent, ha egy etnikailag homogén területet országhatár vág ketté. A konkrét eset kapcsán mintegy modellt kívántak kidolgozni a „határvizsgálatok" számára.

5 Ilmar TALVE említett dolgozata Finnország kultúrterületeiről és kulturális határairól németül is megjelent az Ethnologia Europaea hasábjain, s erre már Magyarországon is történt reagálás.

6 Ebben a skandináv beágyazottságban kell értékelni azt a tényt is, hogy az 1975-ben Budapesten rendezett IV. Finnugor Kongresszus 1 BARTH, F. 1969. 38. 2 GREVERUS, I. M. 1969. különösen 16—17. pp. 3 KOLSRUD, K. 1973. 29—30. 4 HONKO, L. 1973. 33—35. Hangsúllyal szólt a térképezetlen és térképezhetetlen területeiről a hagyománynak. 5 HVARFNER, H.—VILKUNA, A. 1973. 49. skk. 6 TALVE, I. 1973—74. 1977-ben a sárospataki konferencián Paládi-Kovács már behatóan foglalkozott Talve módszerével. Vö. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1980a. 61— 63. 61