Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Kultúrelemek adaptálása és továbbéltetése a cigányság kultúrájában

amulettek, amelyeket életkortól függetlenül viselnek a cigány egyének.

16 Amulettként igen gyakran előfordul a kauri-kagyló, egyházi érme, vagy átlyukasztott forgalmi pénz, olykor kaucsuk gyermekfigura és más egyéb. Ritkán keresnek kapcsolatot (analógiás mágia) az amulettként viselt tárgy (pl. pénz) és a viselés szándéka között. Csak valamiféle „általános" érvényű kívánság (pl. szerencse, egészség, boldogság) fogalmazódik meg elérendő célként. Ami nem zárja ki egyes esetekben a konkrét óhajt (pl. pénz esetében a vagyon) sem. Itt említhetjük meg azt is, hogy az igen kedvelt lovat (ha csikó korában kerül a családhoz, akkor különösen) is védik „szemmelverés ellen", éspedig úgy, hogy piros ruhadarabot (szalag, tépés) fonnak az állat sörényébe. Védik a lakóházat is az ajtó nyílásához szegezett „feszület"-tel. Hasonló célból helyezik a söprűt fordított helyzetben az ajtó sarkához.

17 A cigány szoptatós anyák körében igen erős az anyatej védelmének szokása. „Ha valaki menstrual és gyermekágyas (kisgyermekes) asszonyt akar meglátogatni, ezt ott be kell jelenteni és alsó szoknyája belső részével (visszája) háromszor megtörüli a gyermek arcát, máskülönben a gyermek feje teteje tiszta nyílt sebbé lesz."

18 Ha szoptatós anya megy szoptatós anyához, akkor a vendég nem ülhet arra az ágyra, melyen a gyermekágyas anya (és gyermek) fekszik, illetve szoptat. Nem ihat vizet sem annál a háznál, mert az anya elapaszt, a vendég elviszi a tejét. Ha bekövetkezik a baj, akkor „elmék, a gyanúsítotthoz, iszom ott vizet, leülök az ágyára és visszajön a tejem". A kisgyermekre és az anyára más veszély is leselkedik. Általában oda fészkel a kígyó, ahol tejszagot érez, mondják, ahol csecsemő van, illetve tehéntejet tárolnak. Ismerik „az emberbe belebújó kígyó" történetét is. „Nőbe belebújt, terhes vót a nő, és elaludt aratás közbe, és ki vót tátva a szája neki. Mikor észrevették (...) hazamentek hozzá, kezdték a tehenet fejni, azt beletették egy üstbe. Fölforralták, a nőt meg felhúzták a gerendába lábátul, és ki vót pöckölve a szája. És ahogy forrott föl a tej, (...) a kígyó úgy kijött belőle".

19 Az anyatej gyógyszerként is használatos. „Anyatejet nyomnak annak a kisgyermeknek a szemébe, amelyiknek fáj, hogy gyógyuljon meg." Még idős (nemcigány) férfi is megkérte az egyik szoptatós cigány menyecskét, hogy fejjen az ő beteg szemébe tejéből, mert igen fáj. Attól meggyógyul. Ha az újszülött foggal születik, alul-felül egy-egy foggal, az biztos, hogy táltos lesz. Két szív van benne. Hét év múlva felrepül a drága jó Istenhez a mennyországba. Angyal lesz belőle és nem jön vissza a földre többet. Ismerik a váltott gyermeket.

20 Azért tehát, hogy a boszorkány ki ne cserélje a gyermeket az anya, mikor alszik bal kezével mindig átölelve tartja csecsemőjét. 3. A halál, a halott eltakarításának gazdag szokásanyagából vett részletek is bepillantást engednek a cigányság hiedelemvilágába.

21 Az áZomnak fontos szerepe van a halál előjelei között. Emellett a kutya •uomtásának ilyen a funkciója. Amelyik csecsemőnek először felül jön a foga, az a földbe készül, hamarosan meghal. A halál beálltával a halottat azonnal ki kell venni az ágyból, meg kell mosni és fel kell öltöztetni. A mosdóvizét félreeső helyen kell elásni, mert 16 BENCSIK János 1983. 17 A boszorkányok elleni védekezés általánosan ismert eleme ez. 18 ERDŐS Kamill 1957. 259. 19 Az Erkel Ferenc Múzeum Cigány Archívumának anyagából, BALÁZS Gusztáv és RATKÓ Lujza gyűjtéséből. 20 Cigány Archívum anyagából. 21 ERDŐS Kamill 1958. 300