Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Kultúrelemek adaptálása és továbbéltetése a cigányság kultúrájában

megszöktetik."

9 „A házastársi hűséget igen komolyan veszik és a házasságtörés meglehetősen ritka. Ebben a szenvedélyes cigánytermészet nem ismer tréfát."

10 Az asszony férje családjába költözik. Ott minden munkából ki kell vennie részét. De az anya családja is lehet az új család centruma minden olyan esetben, amikor a férj hajlandó beköltözni. Ez csak a különböző helységekből került házasfelek között vetődik fel komolyan. A férfitestvér tilalma ellenére férjhez ment (elhált) húgot a bátyja egy életre kitilthatja volt családjából. A férjes nő (feleség) számára kötelező a fejkendő viselete. Azt nyilvánosan, még férje jelenlétében s még a fésülködés idejére sem vetheti le.

11 Az erkölcsös feleség egyik jellemző a kendő állhatatos viselete. A férj és feleség közötti társadalmi különbséget jól érzékelteti az a mód, ahogyan a feleség „követi" a férjét az utcán jártukban.

12 A későbbiekben a gyermekek nevelése valamiként az anyára marad, illetve a családok lazább telepi közössége „neveli" azokat. A gyermekek nevelése közben bizonyos kollektív normák érvényesülnek. 2. A terhesség, szülés (születés) és csecsemőgondozás körüli szokások változatosak.

13 A terhesség megelőzése alig jutott és jut szerephez a cígányaszszonyok körében. Általában természetesnek veszik a terhességet és a gyermekek érkezését. Nem érzik olyan terhesnek felnevelésüket, mint nemcigány környezetükben. Az állapotos asszony ügyel magára, illetve környezete is óvja. Ha valamit „megcsudál", akkor torzszülött lesz gyermeke. Éspedig hasonlítani fog ahhoz az állathoz, természeti jelenséghez, amelyre az anya rácsudálkozott. Az anyajegyék eredetét visszavezetik a terhes nőt ért „sérelmek"-re (pl. gyümölcs esett rá).

1

'

1 A cigányasszonyok körében elterjedt szokás, hogy az újszülött csecsemőt (legalább hat hétig) védik az ártó szellemektől, a rossztól, a bajtól. „Szemmelverés ellen" a gyermek nyakába vagy csuklójára piros vagy sárga zsinórt, szalagot, cérnát kötnek, hogy rontás ne érhesse. Napjainkban, amikor szülőotthonokban szülnek a cigány anyák is, ott nem gyakorolhatják e hagyományos bajelhárító mágiát. Hazajőve az anya, mindjárt ellátják a kicsit ilyen „védelemmel".

15 Nem minden esetben fontos a csecsemő kezének kiválasztása (jobb vagy bal?), csak a puszta tényhez ragaszkodnak. Vannak anyák, akik sárgaság ellen védik piros „fejtővel" csecsemőjüket. Kislány hajába piros szalagot fontak, ha szép volt. Ha túlzottan szépnek tartották, akkor csigát fontak a hajába, addig viselte azt, amíg össze nem tört. Az újszülött nyakába csuhéból (rongy) varrott tarisznyát akasztottak, melybe 9 szem búzát, kenyérmorzsát, törött porcelándarabot, madárijesztő rongydarabot (csuhé), szentképecskét és csipetnyi sót helyeztek el. Az utcára kivitt pólyásbabát piros fejkendővel takarták le, hogy védjék a bajtól. Idősebbektől tudjuk, hogy a csecsemőre 1 éves koráig nem adtak inget, csak pelenkába csavarva pólyázták, hogy meg ne haljon. A mágikus tárgyak viselésének szokása (oláh cigányok körében) más céllal is dívott. Piros cérnára különböző mágikus szereppel bíró tárgyat fűztek. Ilyen céllal 2—3 szem gyöngyöt fűznek a „fejtő cérná"-ra. Ide kapcsolhatók azok az 9 Vö. HOCOPÁN Sándor 1983. 301., vagy kényszerítik, mint ERDŐS Kamill im. 30. 10 ERDŐS Kamill im. 44. 11 ERDŐS Kamill im. 31. 12 ERDŐS Kamill uo. 13 E vonatkozásban alapvető munka ERDŐS Kamill 1957. 14 ERDŐS Kamill im. 259. 1957. 15 BENCSIK János 1983. 299