Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kantor, Ryszard: Lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás

tikája. Marian GOTKIEWICZ elsősorban a szokásokat és a nyelvjárást vizsgálta, de rendszeresen gyűjtött népköltészetet, ha töredékesen is, de feljegyzéseket készített a népi építkezésről, a népi gyógyászatról és a viseletről is. A teljes forrásanyag ismerete nélkül ma már nehéz megállapítani Marian GOTKIEWICZ kutatási célját, azt, hogy egy, a teljes kultúrát átfogó néprajzi monográfiához gyűjtött-e anyagot, vagy csak az általa kiválasztott területek irányában kutatott behatóbban, azok iránt a kultúr jelenségek iránt, amelyek az idegen etnikai környezetben a leglassabban alakulnak át — vagy ellenkezőleg — a leggyorsabban azonosulnak az idegen társadalmi és kulturális környezettel. Mindenesetre Marian GOTKIEWICZ nem írta le saját kutatási programját az általa vizsgált lengyel nemzetiségiekre vonatkozóan. Lehetséges, hogy még saját gyűjtőmunkájához sem fogalmazott meg ilyen programot. Rövid ott-tartózkodás után E. PIETRASZEK egy történeti-néprajzi tanulmányt jelentetett meg a törökországi Adampol (Polonezköy) nevezetű faluról, ahol Lengyelországból származó telepesek utódai laknak.

19 A szerző leírja a település kialakulását, a fejlődését és az első telepesek származását. Képet ad a település szerkezetéről, az építkezésről, említést tesz az állattartásról, a földművelésről, a kertészkedésről, a vadászatról és a turizmusról, vagyis a falu lakóinak főbb megélhetési forrásairól. Mint ahogyan a felsorolásból is kiderült, a kultúrának olyan alapvető területe, mint a szomszédi és családi közösségek, a szokások és az értékrendszerek stb. nem kerültek feldolgozásra. E. PIETRASZEK viszont rámutatott a további történeti és néprajzi kutatások szükségességére; megállapította, hogy „a lengyel emigránsok történetében különleges helyet foglal el ez a falu, s az ott végbement változások egyediek, tanulmányozásuk további vizsgálatokat igényel." Adampol népi kultúráját, ha részben is, de egy másik könyv mutatja be, szerzője Jerzy S. LATKA, címe: Adampol-polska wies nad Bosforem (Adampol — egy lengyel falu a Bosforon).

20 A szerző újságíró, képzettségét tekintve etnográfus és orientalista. Könyvében teljes képet rajzol a faluról, bár néhol a történeti eseményekről elfogultan ír, a 70-es évek kezdetétől a színes falusi életet viszont reálisan tárja az olvasók elé. Jerzy S. LJ{TKA többször is hangsúlyozza a lengyelség jeleit. A falu a XIX. század I. felében jött létre, a lengyel emigrációban kiemelkedő szerepet vállalt politikus szervezésében. Közelebbről Adam Czartoryski hercegnek köszönhető Adampol létezése. Adampolt lengyel falunak tartja a szakirodalom, bár lakosai közül nem mindenki lengyel származású. A kutatók sorában viszont senki sem tette fel azt a kérdést, hogy mit jelent az a „lengyelség" — ebben vagy abban az esetben — illetve a kultúra területén senki sem fogalmazta meg azt a fontos tényt, hogy milyen kulturális örökséggel rendelkezik Adampol társadalma. Adampol kulturális sajátossága azon alapszik, hogy a telepeseik Lengyelország különböző területeiről származtak, de azonos körülmények között történt meg az a megismételhetetlen, jellegzetes kulturális konglomeráció melyre a néprajzi kutatásoknak oda kellett volna figyelnie. A lengyelség bizonyos modellje, a lengyel kultúra és nyelv nemzedékeken át öröklődött. Ezeknek a modelleknek a meghatározása szerintem a néprajzi kutató legfontosabb feladata. 19 PIETRASZEK, E. 1974. 20 LATKA, S. J. 1979.; 1981. 253