Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kantor, Ryszard: Lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás

gon végzett kutatásaink értékében, adatközlésében és eredeti megoldásaink alapján nemcsak nagy eredményt hoztak a lengyel néprajzi életnek, hanem — úgy vélem — új szempontokkal is gazdagították az ún. polónia-kutatást. A polónia-kutatás a világ különböző helyein élő lengyel emigránsok, és azok leszármazottjainak kutatását jelenti. Ez utóbbiról szeretnék bővebben írni, hogy ezeknek a kutatásoknak a tükrében még jobban rámutassak arra a kutatási módszerre és eredeti módszertanra, amellyel a Lengyelországból kivándoroltak magyarországi kultúráját lehet vizsgálni. A polónia-kutatások Lengyelországban: 1975-ben Krakkóban egy nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek, ahol számot adtak a lengyel területekről kivándorolt közösségek kutatásairól, és a további kutatásokra, s mielőbb az eddigi eredmények fokozására ösztönözték a kutatókat.'

1 Ugyanis a lengyel emigrációról szóló XIX. századi kutatásokat a lengyel tudományos élet nem folytatta kellőképpen a mai napig, amellett, hogy létezik néhány olyan kutatóhely, ahol régóta folynak az ez irányú vizsgálatok. Szakfolyóiratok jelennek meg. A Lengyel Tudományos Akadémia szervezetében működik egy tudományos bizottság, aminek az a feladata, hogy összefogja és koordinálja a polónia-kutatásokat. Az eredmények mégsem kielégítőek." Minek a következménye ez, hol keresendő az ok? Tudvalevő, hogy Lengyelországból a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század elején az emberek tömegesen vándoroltak ki megélhetési gondok miatt. Az első világháború után ugyan már kevesebben hagyták el az országot, de a kivándorlás nem szűnt meg. A lengyel emigráció történetében a gazdasági kényszer mellett nagyon jelentősek a politikai okok is. Az egész történelmünket átszövik, Lengyelország felosztásától napjainkig. Egy időn át a lengyel tudományos élet több figyelmet is szentelt a politikai emigrációnak, különösen a nemzeti felkelések (1831., 1863., 1905) kapcsán. Ezen a téren elsősorban a történeti kutatások kerültek előtérbe, ez természetes is. hiszen a tömegesen bekövetkezett politikai emigráció a nemzeti öntudat és a szabadság eszméjének fejlődésében nagyon nagy szerepet játszott. Igen számottevő értéket hozott a művészetek világában (megemlíthetjük MICZKIEWICZ, Norvid nevét, és sorolhatnánk még sokak nevét a nemzeti kultúránk nagyjai közül). A politikai migráció árnyékában jelentőssé vált a munkát kereső tömeges kivándorlás. Ez utóbbinak a következménye az lett, hogy a világ különböző területein (az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Franciaországban) milliós és több ezres lélekszámú lengyel közösségek, polóniák jöttek létre. Ezek iránt a közösségek iránti történeti tudományos érdeklődést az utóbbi években felváltotta a szociológiai jellegű vizsgálódás. Már nemcsak az iránt folyt a kutatás, hogy az adott közösség ősei honnan vándoroltak ki, hanem az iránt is, hogy a közösség társadalma, kultúrája hogyan funkcionál, az asszimiláció, az adaptáció milyen fokát érte el az idegen környezetben. Időnként már a polónia-kutatások az általános szociológia területén az első helyet foglalták el. Meg kell állapítani, hogy a szociológusok által összegyűjtött empirikus adatok elsősorban szociológiai természetű elméleteket támasztottak alá, s nem raj4 KUBIBAK, H., PALUCH A. K. 1976. 5 A polónia-kutatásokkal Lengyelországban a következő intézmények foglalkoznak: Zaklad Badaií nad Polonia. Zagraniczna. PAN w Poznaniu, Instytut Badarí Polinijnych Uniwersytetu Jagielloiískiego, Uniwersytet im. M. Curie-Sklodowskiej w Lublinie és a Katolicki Uniwersytet Lubelski. 1975-től jelenik meg a Przeglqd Polonijny folyóirat, melynek elődje a Problemy Polonii Zagranicznej évkönyv volt. 250