Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kantor, Ryszard: Lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás

zoltak egy átfogóbb, általános gazdasági és kulturális képet a világ különböző térségében élő lengyel közösségekről. A II. világháború után teljesen elfogadottá is vált az az álláspont, hogy a szociológusok és ezzel együtt a történészek feladata a polónia-kutatás. A politikai események azonban némiképp korlátot szabtak az ez irányú kutatásoknak, így csak a hatvanas évek vége felé bontakozhatott ki egy nagyobb mértékű polónia-kutatás. Idővel felfedték az eddigi hiányosságokat is. Megállapították, hogy sem a szociológiai vizsgálatok, sem a történeti kutatások nem kielégítőek. Az eddigi ismereteket gyakran össze sem lehet hasonlítani, ezért nem teszik lehetővé azt, hogy egy szintetizáló jellegű összefoglalás elkészüljön. A további kutatásokhoz munkaprogramot állítottak össze, melyek közül figyelemre méltó KUBIAK H. által előterjesztett program.

0 A polónia-kutatásokkal összefüggésben hat alapvető kérdéscsoportot fogalmazott meg. Ezek a következők: a) A lengyel közösségek nemzeti öntudatában bekövetkezett változások (...). b) A nemzetközi jog tükrében a migrációs folyamatok és a polgárjog megszerzésének összefüggése. c) A lengyel területekről kivándorlók története a legutóbbi időszakig, d) A lengyel közösségek kultúrája, különös tekintettel a társadalmi és kulturális örökség strukturális és funkcionális változásaira és a lengyel nyelv közösségi szerepére, e) A nemzetiségi iskolák és intézmények szükségszerűsége és szerepe. A polónia-kutatás akkori állapotának megfogalmazói felhívták a figyelmet a jövőbeli feladatokra, és rámutattak az eddigi hiányosságokra. Legfontosabb feladatnak tartották a közös kutatások megszervezését, ahol a nyelvészet, a gazdaságtan, a történettudomány és a jogelmélet, az etnopszichológia és a néprajztudomány is helyet kapott. A néprajztudomány az eddigi kutatásokban nem vett részt, erről az alábbiakban még bővebben szólok. A hetvenes években megújult intenzív polónia-kutatások elsősorban a nagy lélekszámú közösségeket érintették, mégpedig az Amerikai Egyesült Államokban élő lengyeleket, akik összesen — attól függően, hogy milyen becslési kritériumot vesznek figyelembe — 3—10 millióan vannak. Nagyon alapos történeti és szociológiai munka vette kezdetét mind lengyel kutatók, mind külföldiek részéről.' Behatóan vizsgálták a lengyel nyelvet és a nyelvben bekövetkezett változásokat,

8 megjelentek az első szociológiai és történeti összefoglaló munkák.

0 Megkezdődött, bár kisebb mértékben, a dél-amerikai polóniák vizsgálata is.

10 Ügyszintén figyelemmel kísérték a franciaországi lengyeleket is.

11 Ezek mellett a kutatások mellett teljesen figyelmen kívül hagyták az Európában élő kisebb lengyel csoportokat. A világ különböző területein több millió lengyel él. Többségük ősei falvakból vándoroltak ki, de az idegen környezetben már városokban telepedtek le. Vannak közöttük azonban olyanok is, akár az Amerikai Egyesült Államokban, akár Kanadában vagy főleg Brazíliában, akik továbbra is a paraszti életmódot választották, parasztok, illetve farmerek. Ezeket a paraszti közösségeket mindeddig a polónia-kutatások alig érintették. Ez az a terület, ahol a tudományos megismerés céljából a legtöbbet kell tenni az elkövetkezendő években, és mihamarabb pótolni kell a hiányosságokat. 6 KUBIAK, H. 1975. 15—27. 7 Vö. pl. BROZEK, A. 1977.; BABlNSKI, A. 1977.; BAKER T. L. 1981. 8 Z badan nad jezykiem polskim srodowisk emigracyjnych. 1981. 9 Pl. LES. B. 1981. 10 KULA, M. 1983. 11 GRUSZYftSKI, J. 1981. 251