Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Kantor, Ryszard: Lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás

KANTOR, RYSZARD A magyarországi lengyel telepesek néprajzi kutatása és az ún. polónia-kutatás 1977-ben intenzív néprajzi gyűjtőmunka vette kezdetét a magyarországi Istvánmajorban. Istvánmajort, mint tudjuk, a XVIII. században Lengyelországból kivándorolt telepesek utódai lakják. Az eddigi kutatások eredményét számos magyar és lengyel szakfolyóiratban megjelent publikáció jelzi.

1 Többek között lengyel nyelven olvasható a két kötetből álló monográfia,

2 amelynek rövidített változatát szintén megjelentetjük magyar nyelven. Az eddig végzett munka elsősorban anyagelemzésre támaszkodik, mivel a szerzők maguk is úgy gondolták, hogy a kutatások első fázisában az 1941-ig Derenken élő, majd Istvánmajorba átköltözött lengyel telepesek anyagi, társadalmi és szellemi kultúrájának pontos rekonstrukcióját kell elvégezni. A további kutatásokat <— mivel nincsenek archivális adatok — a közösség gazdasági és társadalmi életének elemzése szabja meg a már megismert (századfordulóig terjedő) kultúrával együtt; továbbá az áttelepítéssel összefüggő változások és azok okainak kimutatása a fő feladat. Jelenleg már elvégeztük az istvánmajori kultúra rekonstruálását és hozzákezdtünk a harmadik rész megírásához, amely összefoglalja az eddigi eredményeket. Ebben a részben a derenki hagyományos népi kultúrát (az istvánmajori reliktumokkal együtt) összehasonlítjuk a XVIII. századi lengyel falu hagyományos kultúrájával. Ügy gondoljuk, hogy így pontosabban meg tudunk válaszolni néhány alapvető kérdésre: 1. Melyik területről, (faluból, falvakból?) származtak a volt derenki lakosok ősei? 2. Az idegen közegben milyen mértékben és irányban változott meg a kultúrájuk? 3. Milyen fokon és milyen területeken vált hasonlóvá a kultúrájuk a magyar környezet kultúrájához viszonyítva? 4. Milyen mértékben különbözik jelenlegi kultúrájuk annak a lengyel területnek a népi kultúrájától, ahonnan származtak? 5. Melyek azok a kultúrelemek, amelyek eltérnek a szomszédos magyar területek kultúrájától, és miért? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok, ha részben is, de tájékoztatást nyújtanak Európa különböző területein, a társadalmi és gazdasági fejlődés eltérő fokán létező népi kultúrák tudományos megismeréséhez és ahhoz, hogy a kultúrák milyen általános mechanizmus (törvényszerűség) alapján alakultak át. Az összefoglaló jellegű feldolgozásban egy tágan értelmezett asszimilációs és akulturációs folyamat tükrében szeretnénk bemutatni a Lengyelországból kivándorolt, Magyarországon élő emberek kultúrájának átalakulását.

3 Az eddigi adatok ugyanis ezt lehetővé teszik. Az alábbiakban egy másik témával kapcsolatban kívánok szólni, mert a fentiekre vonatkozóan még tart az összefoglaló, elemző munka. A Magyarorszá1 KRASINSKA, E.—KANTOR, R. 1979. 341—358.; 1980. 159—179.; 2 KANTOR, Ryszard, KRASINSKA, Ewa: 1981a.; 1981b. 3 KUBIAK, H., PALUCH, A. K. (red.) 1980. 249