Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Fügedi Márta: Interetnikus kölcsönhatások Északkelet-Magyarország népművészetében

FÜGEDI MÁRTA A felvidéki textil háziipar és vándorkereskedelem északkelet-magyarországi kapcsolatai A földrajzi nagytájak határvonala egyúttal mindig különböző kultúrák találkozását is jelenti, olyan terület, ahol az eltérő jellegű tájak lakói kicserélik termékeiket. Megyénk is ilyen több évszázados kereskedelmi utak mentén fekszik, földrajzi helyzetéből és természeti adottságaiból következően e terület népi kultúrájában mindig nagy jelentősége volt az árucserének, a vásározásnak, s ennek hatása a hagyományos paraszti társadalom életében, tárgyaiban is kimutatható. A műveltségi áramlatok és a kereskedelem közötti szoros összefüggésre elsők között GUNDA Béla hívta fel a figyelmet: ,,.. . a kereskedelem különböző formái révén már a prehisztorikus idők óta szakadatlanul áramlanak a kultúrjavak egyik területről a másikra, s a vásári tapasztalatok is egyik gócpontjai a műveltségi javak terjedésének."

1 Ez a referátum a népi kultúra egy konkrét területét, a textilkultúra, azaz a népviselet és a paraszti társadalom egyéb textilszükségletének körét vizsgálva kívánja érzékeltetni a kereskedelem és az árucsere alakító értékű jelentőségét a Felvidék és területünk, Északkelet-Magyarország kapcsolatában. E témában átfogó kutatások sem a szlovák, sem a magyar néprajzban tudomásom szerint nem folytak, néhány értékes tanulmány azonban rendelkezésre áll, s ezek eredményei jelzik, hogy e téma kutatása az interetnikus kapcsolatok feltárása szempontjából is általánosítható eredményekkel szolgálhat. Ez a referátum nem vállalkozhat összegző megállapítások, általánosabb következtetések megvonására, célom egy mélyreható és hosszabb távú kutatómunka elején csupán a témában rejlő lehetőségek felmutatása s az lehet, hogy a felsorakoztatott adatok érzékeltetni tudják, hogy egy olyan konkrét téma, mint a textilkultúra vizsgálata is nélkülözhetetlen lehet a kultúrjavak mozgásának, a terület interetnikus kapcsolatainak feltárásához. A Felvidék sajátos természeti adottságai következtében, a sok vonatkozásban mostoha körülményekből adódó megélhetési nehézségeket a lakosság többek között a rendelkezésre álló alapanyagok feldolgozásával és a készítményekkel történő kereskedéssel igyekezett pótolni. A terület fejlett háziiparának és az ezen alapuló árucserének évszázados tradíciói vannak. A fakészítmények, a textilféleségek (vászon, gyolcs, szövet, posztó, csipke, bőrök), a fazekastermékek. a vasművestermékek, tejtermékek, gyógy- és fűszernövények vándorkereskedelemben való jelentőségét már a múlt századi leírások is kiemelik.

2 FÉNYES Elek minden felvidéki megye bemutatásánál részletesen emlegeti a belső és külső kereskedést, ,,. .. mivel a felföldi tótok éppen abban szűkölködnek, miben az alföldi magyarnak bősége van és viszont. így viszen el a Fel1 GUNDA Béla 1958. 573. 2 A témához kimerítő bibliográfiát nyújt DANKÓ I. összefoglalása a vándorlás és árucsere kapcsolatáról. Vö.: DANKÓ Imre 1978. 251—289. 231