Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)

Varchol Nadyezsda–Varchol Joszif: A „Korvin Mátyás és a rossz lány” c. monda az Ulicsszko-ulláni Alföld szájhagyomány útján terjedő népköltészetében

állat és ennek következtében megsüketítette Kijevben a hercegeket és bojáro­kat.­1 A Rossz lány egyes motívumainak vonásai, melyek hasonlítanak a Szörnye­teg és a Pacsirta-rabló motívumaihoz, bemutatják a kárpátaljai, halicsi és az óorosz nép helyzetét és a rossz elleni harcukat. Ezért egyetértünk Perfeckij azon gondolatával, hogy a Rossz lány motívumában tükröződnek a régi idők esemé­nyei, amelyek sokkal előbb történtek és nem a Mátyás király uralkodása alatt, pontosabban kárpátaljai és halicsi területen zajló harcok a tatárokkal, pecse­nigekkel, polovecekkel és más barbár törzsekkel. 22 A történelemből tudjuk, hogy IV. Béla magyar király nem tudta megakadályozni a tatár—mongol törzsek áthaladását a Vereckei-hágón 1241-ben. Elsőnek a Kárpátalja népe esett áldoza­tul a tatároknak. Később a XIV— XVIII. században a tatárok a Krímből tá­madták a letarolt ukrán földet és a Kárpátokat. Ezek a viharos történelmi ese­mények a népi elbeszélésekben találtak visszhangra. A tatárokról szóló elbeszé­lések Kárpátalján találhatók, de kutatásaink alatt az ulics-ublyai völgyben is találkoztunk velük. A topográfiai nevek a Mátyás királyról és a Rossz lányról szóló elbeszélések­ben (Orichovica falu, nevickei vár, záhonyi erdő Csap mellett stb.) és az az ese­mény, amely Ungvár környékén történt arról tanúskodnak, hogy ezek az elbe­szélések Ung megyéből erednek, amely egyik legrégibb kerülete Kárpátaljának. Innen kerültek az ulics-ublyai völgybe, ahol bizonyos helyi jelenségekkel let­tek felruházva: a Rossz lány sok vára közül az egyik Pudhorodon volt, de Uli­cson is várat akart építeni; a kelet-szlovákiai ruszinok részvétele a Rossz lány elleni harcban stb. A népi elbeszélésekre az a jellemző, hogy idealizálják és hőssé emelik a po­zitív szereplőket a negatív szereplőkkel szemben, akiket rossz vonásokkal és jel­lemekkel ruháznak fel. A mi esetünkben az egyik oldalon áll Mátyás király hő­sies alakja, a másikon — a Pogány lányé, mint a gonoszság megtestesítőjéé. Az ukrán nyelvű anyagot fordította: Pataki Jánosné. IRODALOM DUSANEK Ján— GABRIEL, Frantisek 1946 Povesti ze zakarpatske Ukrajini. Praha GIRJÁK, Michájlo 1972 Ukrajinszki narodnik kaszki. Presov JACKO, Pávlo 1928 Isztorija nevicsánszkovo zamki. Uzsgorod. KOMOROVSGY, Ján 1957 Kral Matej Korvin v ludovej prozaickej slovenosti. Bratislava MELYNIK, Vaszil 1970 Isztorja Zakarpattja v usznih naródnih perekazah ta isztoricsnih pisznyah. Lvov PANYKEVICS, Ivan 1938 Ukrajinszki gavari Podkarpátszkoj Ruszi i szumizsnih oblasztej. PERFECKIJ, Eugen 1926 Podkarpatske a halicskoruske tradice a krali Matyasovi Gorvinovi. Bratis­lava 21 PERFECKIJ, Jevgen 1926. 30. 22 PERFECKIJ, Jevgen 1926. 30. 184

Next

/
Thumbnails
Contents