Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Szabadfalvi József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon
matosan támogatást nyújtott a kutatáshoz, s felkértük a két lengyel kutatót arra, hogy a Borsodi Kismonográfiák sorozatába készítsenek egy 8—10 íves öszszefoglalást. A kézirat már elkészült, s most fordítják. Talán megemlítésre érdemes, hogy a második világháború során Magyarországra menekült lengyel lakosság életéről is közöltünk tanulmányt/' 9 A legnagyobb számú és a legátfogóbb interetnikus kutatás és a szlovák és a magyar lakosság évezredes egymás mellett élésének és törvényszerű kuturális egymásrahatásának kutatása terén jött létre. Itt említhetném a 18. és a 19. századból már BÉL Mátyás, BARTHOLOMEIDES László vagy akár CSAPLOVICS János korai publikációit. De lássuk inkább csak az erőteljesebb tendenciákat, az utóbbi egy-két évtizedből: Éppen ebben a múzeumi hónapban tíz éve annak, hogy a Herman Ottó Múzeumban szlovák népművészeti kiállítást nyitottunk, s ennek kapcsán kisebb tudományos ülésen foglalkoztunk a szlovák—magyar interetnikus kapcsolatokkal. Itt MARKUS, Michal foglalta össze a kutatás tendenciáit, azt Szlovák—magyar interetnikus néprajzi kutatások címmel 50 adtuk ki. Az Északkelet-Magyarországra betelepített szlovák lakosság népi kultúrájának első számú kutatója MANGA János volt, aki számos tematikus tanulmánya mellett átfogóan foglalkozott a két nép egymás mellett élésének, kulturális egymásrahatásának általánosabb kérdéseivel is. Már 1948-ban vizsgálta pl. a szlovák—magyar kapcsolatokat a palócok karácsonyi szokásaiban, 1972ben németül, 1973-ban pedig magyar nyelven közölt összegző tanulmányt a magyarországi szlovákokról'' 1 1975 októberében Békéscsabán tartották az ún. Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát, amely ugyancsak áttekintette az eredményeket. A Magyar Néprajzi Társaság 1975-ben tanulmánykötetet adott közre Národopis slovákov v Madarsku — A magyarországi szlovákok néprajza címmel. Ebben — többek között MANGA János írt a magyarországi szlovákok etnikai csoportjairól, KRUPA András a békési szlovákok hiedelemvilágáról, UJVARY Zoltán a magyarság Jánosik-hagyományairól és TÁBORI György a békés megyei szlovákok ködmönéről. 53 KRUPA András több könyvben és számos tanulmányban foglalkozott a Békés megyei szlovák lakosság szokásvilágával és kultikus hagyományaival.•'' Jó néhány népszokás, elsősorban a dramatikus játékok magyar—szláv (szlovák, délszláv stb.) magyar—német és magyar—román kapcsolatára mutatott rá UJVÁRY Zoltán? 1 A szlovák és magyar interetnikus kutatás terén GUNDA Béla munkásságát is meg kell említenünk. 5 "' A tematikus kutatásokat hátrább KRUPA András részletesen elősorolja. Répáshutának, a Bükk hegység 18. századi szlovák betelepítésű falujának a néprajzi kutatásához a Herman Ottó Múzeum az 1970-es évek közepén kezdett hozzá. A munkában való részvételre felkértük a szomszédos szlovákiai múzeumok etnográfusait, valamint más hazai kutatókat is. A közel 30 íves tanulmánykötetet szlovák nyelven a Tankönyvkiadó, a magyar változatot a Her49 LAGZI István 1977. 50 MARKUS, Michal 1976.; MARKUS, Michal 1975. 51 MANGA János 1948.; MANGA János 1972.; MANGA János 1973. 52 GYIVICSÁNOVA, Anna—KRUPA András (szerk.) 1975. 53 KRUPA András 1970.; KRUPA András 1974.; KRUPA András 1976. 54 Itt csak az utóbbi években megjelent könyveit említem: UJVÁRY Zoltán 1975.; UJVÁRY Zoltán 1978.; UJVÁRY Zoltán 1980.; UJVÁRY Zoltán 1980. I—III. 55 GUNDA Béla 1956.; GUNDA Béla 1966. 10
