Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : az 1984 októberében megrendezett konferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 15. Miskolc, 1965)
Szabadfalvi József: A néprajzi érdeklődés kibontakozása és interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon
man Ottó Múzeum adja közre. 56 Itt kell megemlítenem azt a sokak által ismert tényt is, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei c. periodikánkban a X. 1971. évi kötettől folyamatosan ismertetjük a szlovákiai néprajzi és honismereti kutatások eredményeit. Szándékunk az, hogy ezzel is segítsük a két nép kutatóit egymás kultúrájának és népéletének jobb megismerésében. A középkori Hernád menti német betelepítés után a Tokaj-Hegyaljára a 18. században három egymástól elkülönülő hullámban telepítettek be németeket. A rakamazi német telep 1729-ben, Rátkára, Hercegkútra és Károlyfalvára 1750ben, Űjpatakra, Simára és Hosszúházra II. József uralkodása alatt, tehát 1780— 1790 között telepítették a német lakosságot. E betelepítést, illetőleg a német lakosság életének több vonatkozását a századfordulón TAKÁTS Sándor, 51 később BALASSA Iván és részben LENGYEL Imre dolgozta fel. 58 A Magyar Néprajzi Társaság 1975-ben a hazai német lakosság népéletéről is adott ki tanulmánykötetet, 59 ebben németül, illetőleg korábban már magyarul is HUTTERER Miklós (Claus Jürgen) írt tanulmányt a magyarországi németségről, 60 a többi szerző hazánk más tájain élő német telepes falvakról értekezett. A középkori francia (vallon) hospesek emlékét a Tokaj-Hegyalján már csak a helynevek (Bodrogolaszi, Olaszliszka), s valószínűleg az egri és a hegyaljai borkultúra néhány eleme őrzi. A jóval később, a törökkorban bevándorolt balkáni kereskedők, az ún. gförögrök tokaji, majd miskolci tevékenységével korábban TAKÁTS Sándor és HODINKA Antal, 61 az utóbbi időszakban pedig MARJALAKI KISS Lajos, SASVÁRI László, DOBROSSY István és HŐGYE István foglalkozott. 62 A miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Osztályának munkatársai a továbbiakban is foglalkoznak a görögség társadalmi és gazdasági szerepével, illetőleg egyházművészeti emlékeikkel. A Magyar Ortodox Egyházi Múzeum — előreláthatólag 1985-ben itt Miskolcon, az egykori görögök parókiájának épületében nyitja meg kapuit. A tematikai kutatás is számos kiemelkedő eredményt produkált: Az etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatában DOBROSSY István és FÜGEDI Márta közölt tanulmányt. 63 Zemplén szlovák vándoriparosairól PETERCSÄK Tivadar munkáját említhetem. 64 A magyar és a magashegyi pásztorkodás kapcsolatáról PALÁDI-KOVÁCS Attila, 65 egy felvidéki étel, a sztrapacska interetnikus vonatkozásairól BÖDI Erzsébet, 66 az erdei méhészet kárpáti vonat56 Szerkesztette SZABADFALVI József és VIGA Gyula. 57 TAKÁTS Sándor 1902. 58 BALASSA Iván 1973.; BALASSA Iván 1975.; LENGYEL Imre 1969. 59 BALASSA Iván— KLOTZ, Claus—MANHERZ, Karl (szerk.) 1975.; Ugyanebben az évben készült tanulmánykötet a magyarországi román és délszláv lakosság népi kultúrájáról és kapcsolatairól: KOVÁCS Ágnes—HOTOPAN, Alexandra (szerk.) 1975.; BALASSA M. Iván—DEKIC, Marko (szerk.) 1975. 60 HUTTERER Miklós 1973.; HUTTERER, Claus Jürgen 1975. 61 TAKÁTS Sándor 1905. HODINKA Antal 1912. 62 MARJALAKI KISS Lajos I960.; SASVÁRI László 1961.; SASVÁRI László 1977.; DOBROSSY István 1975.; DOBROSSY István 1976b.; DOBROSSY István 1971.; HÖGYE István 1977. 63 DOBROSSY István—FÜGEDI Márta 1977. 64 PETERCSÁK Tivadar 1973. 65 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1983. 66 BŐDI Erzsébet 1982. 11