Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Petercsák Tivadar: Az erdő haszna
AZ ERDŐ HASZNA PETERCSÁK TIVADAR Répáshuta lakóinak foglalkozási viszonyait és életmódját alapvetően meghatározták a geográfiai adottságok. Alakosság megélhetését a 18. századi betelepülés óta az üveggyártás mellett az erdő, az erdei munkalehetőségek biztosították. A falu határa földművelésre alkalmatlan, és csak nagyon nehéz munkával tudtak az erdőtől minimális területet elhódítani. Még 1935-ben is a község 2916 kat. holdnyi határából 2702 k. h. az erdő és csak 33 hold a szántóföld. A megművelhető földek aránya azóta sem nőtt. 1965-ben egy lakosra mindössze 64 D-öl szántó jutott 1 , így természetes, hogy a lakosság megélhetésének alapja még a felszabadulás után is az erdei munka, a hagyományos erdei iparágak maradtak. Az erdő élelmet, munkalehetőséget, tüzelőt, a mezőgazdasági és háztartási eszközökhöz alapanyagot biztosított, de a lakóházak fő építőanyaga is a fa volt. Répáshuta és a környező erdőségek a 19. század második feléig a diósgyőri koronauradalom birtokában voltak, majd az erdőkincstáré lettek, tehát állami kezelésben maradtak. A falu lakóinak az 1790-től működő üveghuta nem nyújtott elegendő munkaalkalmat, 2 nagy részük a diósgyőri uradalom környékbeli erdőségeiben talált munkát. A férfiak egy része ölfavágással foglalkozott, ők voltak az ún. gyalogosok. A kicsit is tehetősebb, állatokat tartókból fuvarosok lettek, ökör- és lófogattal szállították a fát a kitermelés helyéről a lillafüredi kerekhegyi rakodóba. A vasgyártás 18. század végi beindítása fellendítette a szénégetést is, hiszen a vasgyártáshoz elengedhetetlen volt a faszén. 3 Répáshutában kezdettől fogva jelentős kereseti forrásnak számított a mészégetés és a mészeladás. E két fontos erdei iparág és az erdei fakitermelő napszámos munka mellett a szegényebbek az uradalom részére különböző félkész termékeket, szőlőkarókat faragtak és zsindelykészítéssel foglalkoztak. Nagyobb mennyiségben eladásra csak néhány család készített szerszámnyeleket, mezőgazdasági eszközöket. A fuvarosok az erdei munkák szüneteiben az uradalomtól vásárolt, illetve a közbirtokossági erdőből kapott fa eladásával és mészkereskedelemmel is foglalkoztak. A továbbiakban a répáshutaiak és az erdő kapcsolatát a famunkákra, a fával való kereskedelemre és a két erdei iparágra, a szénégetésre és a mészégetésre koncentrálva igyekszem bemutatni. 4 Í.Borsod... 466. 2. VERES L. 1978.32, 3. VERES L. 1978. 15. 4. Az anyaggyűjtést 1979-ben és 1981-ben végeztem. A tanulmány a 19-20. század fordulójától napjainkig terjedő idó'szakot fogja át. A fakitermeléssel és a hagyományos erdó'gazdálkodással külön tanulmány foglalkozik a kötetben. 75
