Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Mádai Gyula: Hagyományos erdőgazdálkodás

vele. (A jávorfa nedve vogyicska, a nyírvízé brezova voda, a juharé klenova voda.) Nyáron arra kényszerültek, ha nem volt forrás a közelben, hogy a mélyedésekben összegyűlt esővizet hasznosítsák. A mélyedést dagonyaként említik. Századunk elején még nem gyufával gyújtottak tüzet az ölfavágók a Bükkben, hanem acéllal, kovakővel és taplóval. Répáshután a kovács készítette a kis acéldarabot reszelőből. Az acél és a kovakő segítségével csiholtak (csaholtak). A fakitermelők az 1950-es évekig kunyhóban laktak. Elsősorban akkor építettek nagyobb kunyhókat, amikor a fakitermelés mellett zsindelyt is faragtak, bent a kunyhóban. A kunyhóban megvolt mindenkinek a helye. Télen haraszttal kitömött zsák volt az ölfavágó fekhelye, erre terítette a rongypokrócot (pokróc), s egy fát tett a feje alá. Szűr volt a takarója. Amikor kevésbé fáradtak el, esténként beszélgettek. Néha nappal is a kunyhóban maradtak, amikor olyan hófúvás volt, hogy nem lehetett kimenni. Már hajnalhasadás előtt felkeltek közülük azok, akik nappal nem dolgoztak jól. Társaik fűrészelésük zajára ébredtek. Kicsúfolták, megtréfálták őket.

14 Az erdei munkások nehéz és veszélyes foglalkozása mindig követelt áldozatokat. Régóta szokás az, ha valaki erőszakos halált hal az erdőben (agyonüti a lezuhanó fa, megölték a pénzéért), emléket kap halála helyén. Mintegy negyven évvel ezelőtt Rejtek őrház felett, az erdőben a lezuhanó fa agyonütött egy ölfavágót. Répáshutai volt. Édesanyja összeszedte a halálos baleset helyén a véres harasztot, eltemette; az erre emelt kis hantot egyszerű fakereszttel jelölték meg.

13 IRODALOM HERKELY K. 1941. Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. Néprajzi Értesítő XXXIII. 262. MÄDA1 GY. 1965. Diósgyőri adatok a közös népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Borsodi Történelmi Évkönyv I. 125 143. MÁDA1 GY. 1966. Diósgyőri adatok a népi állatgyógyításhoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz. Néprajzi Közlemények X. 262 278. MÁDAI GY. 1967. Népi erdőgazdálkodás a Bükk néhány községében. (Kézirat) MÁDAI GY. 1970. ölfavágók, erdei munkások a Bükkben. Népi kultúra Borsodban 13-29. Miskolc MÁDAI GY: 1971. Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben. A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei 9. 104-109. TAGÄNYI K. 1896. Magyar erdészeti oklevéltár. Budapest VERES L. 1978. A Bükk hegység üveghutái. Miskolc 14. V. ö.: MÁDAI GY. 1970. 13-29. 15. MÁDAI GY. 1966. 262-278.; MÁDAI GY. 1967. 116-121. 73