Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)

Kriston Vizi József: A fiatalság életmódja és társas élete

is, ha hétvégenként motorbiciklivel vagy gépkocsival Felsőtárkányba, Bükkzsércre, Cserépfaluba rándulnak át szórakozni, ismerkedni vagy udvarolni. Vasárnaponként pedig gyakran Répáshuta a más településekről ellátogató fiatalok úticélja, ahol a kultúrházban vagy a presszóban szervezett bálokon, zenés rendezvényeken az idevalósiakkal együtt vesznek részt. Akik az ország távolabbi vidékeire kerültek dolgozni, továbbtanulni, azok pedig már számtalan új élmény és tapasztalat birtokában szemlélik hazatérve szülőhelyük jelenét, mai állapotát. A múlt egy szeletének rövid bemutatásával — reméljük — talán mi magunk is hozzájárulhatunk ennek jobb megértéséhez. • IRODALOM BAKÓ F. 1963. A Bükk hegység mészégetőinek munkaszervezeti formái. Az Egri Múzeum Évkönyve (továbbiakban EMÉ.) I. 297-315. BAKÓ F. 1966. A májfa és a májusi <kosár Heves megyében. EMÉ. IV. 25 7-304. BAKÓ F. 1968. A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. EMÉ. VI. 267-287. KERÉNYI Gy. (szerk.) 1951. A magyar népzene tára. I. Budapest KRISTON VÍZI J. 1981. Játék és szórakozás Pusztafaluban. Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. 335-347. Miskolc LAJOS Á. 1974. Este a fonóban. Budapest NAGY G. 1973. A karcsai parasztifjúság társas élete. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. 499-525. NÉMETH I. 1966. A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája. Arrabona 8. 241-263. RUITZ I. 1965-66. A parasztifjúság társasélete a Bódva vidékén (1880-1950). Ethnographia (továbbiakban Ethn.) LXXVI. 572-601.; LXXVII. 93-117. SZILAS G.-KOLOZSVÁRY Sz.-né 1975. A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdálkodása. KOLOZSVÁRY Sz.-né (szerk.) Az erdőgazdálkodás története Magyarországon 140-175. Budapest TÁTRAI Zs. 1981. Nagylányok szerepe a családi munkaszervezetben. Ethn. XCII. 74-89. UJVÁRY Z. 1980. A népszokások változásáról. Népszokás és népköltészet 61-85. Debrecen VIGA Gy. 1980. A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldre. Ethn. XCI. 252-258. DIE LEBENSWEISE UND DAS GESELLSCHAFTSLEBEN DER JUGEND IN RÉPÁSHUTA In der Studie wird die Lage der Jugend von Répáshuta von Anfang des Jahrhunderts bis heutzutage unter den traditionellen und den veränderten Umständen üversehen. Zuerst wird die alltägliche Tätigkeit der Mädchen und der Knaben, weiterhin ihre Stelle in der Familienarbeitsteilung dargelegt. Das Kinderleben in der Bauerngesellschaft ist gleich ein Erziehungsprozess zur Arbeit, so werden auch die Kinderarbeiten dargestellt. Nach der Absolvierung der Schule werden die Arbeitsübung und die selbständige Arbeitstätigkeit immer mehr betont. Die Arbeiten haben sich auch den Geschlechten nach getrennt. Die Mädchen arbeiten vor allem im Haushalt und in der Familienwirtschaft, aber auch die Lohnarbeit war üblich. Die Knaben und die Jungen haben sich vor allem an die traditionellen Waldarbeiten angeschliessen. 399