Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Répáshuta : egy szlovák falu a Bükkben (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 13. Miskolc, 1965)
Bakó Ferenc: Település és népi építkezés
laknak. A lakosság számának csökkenését a huta sikertelen működése miatt az elvándorlás indokolja. 8 1828 táján leállt a répáshutai üveggyártás és az ott lakó szakmunkások munka nélkül maradtak. Akik nem költöztek el, favágásra, fuvarozásra kényszerültek, mivel birtokukban termőföld egyáltalán nem volt. így változott tehát meg az egykori adómentes, szabad hutások társadalmi helyzete és megbecsülése a munkalehetőségek megszűnésével. 9 Mindenesetre ezek a családok képezik a mai Répáshuta lakosságának legrégibb, ismert rétegét és az a terület, ahol az ő leszármazottaik laknak, a falu ősi magja. A huta működésének beszüntetése valószínűleg összefüggött a legfontosabb nyersanyag, az égetéshez szükséges fa megfogyatkozásával. A bükki huták történetében szokásos módon a huta más helyre volt kénytelen költözni, ahol új telephelyet alakítottak ki. 1834-ben Stuller József özvegyétől Schir József újhutai lakos megvásárolta a répási üzemet és áttelepítette az oda nem messze fekvő Gyertyán-völgybe. 1 ° Az üvegkészítő szakmunkások a huta mellé települtek, de a fuvarosok és a segédmunkások továbbra is Répáshután laktak. így 1834-ben Répáshuta, mint település két részre oszlik, lakosságának csak egyik fele él a faluban, a másik a hutában. Hivatalos megnevezése is megváltozik. Az 1853. évi, II. katonai térképfelvétel a régi faluhelyet Répás Pusztá-ndk, az újat Répás Hutá-nzk nevezi. A korban következő, 1883. évi, III. katonai térkép is a régi falut Répás coloniá-nak, telepnek nevezi, a Gyertyán-völgyet pedig Répás Hutándk. A régi falu Répáshuta megnevezése akkor válik egyértelművé, amikor a Gyertyán-völgyi huta működése leáll és fokozatosan elnéptelenedik. 1834-ben megkezdik ugyan az új hutatelep megépítését, de az egyházi nyilvántartás csak 1848-ban kezeli először önállóan. Úgy látszik, 14 évig szerveződött, illetve nem működött teljes kapacitással. 1848-ban 60 a kint lakó személyek száma, ami 1890-ig folyamatosan növekszik 20l-re. Ettől kezdve csökken, ami már a huta leállásának tulajdonítható. Gyertyán-völgy egyébként sohasem érte el a falu lélekszámát, annak mintegy fele vagy kétharmada volt. 1 ' Répáshuta közelsége, az épületek nagy száma és a szűk völgy miatt nem alakult itt ki olyan település, mint a többi hutában, VERES L. szerint 1865 után kilenc épület állt a telepen: két istálló, két munkáslak, lakóház, irodaépület és a gyárépület. 12 Megerősíti ezt az adatot az 1853. évi katonai térkép, amelyen az út nyugati oldalán 6, a keletin 3 épület látszik és egy kút. Az 1883. évi térkép nehezebben olvasható, de itt a hasonló számú épületek mellett még a temető és egy gémeskút ábrázolása is látszik. 1865-től 1896-ig Schusselka Gusztáv bérelte Gyertyán-völgyet és amikor csődbe jutott, nem akadt utódja, senki sem vállalkozott a huta további üzemeltetésére. 13 Az épületek az államkincstár tulajdonába mentek át, a lakosság nagyobb része elköltözött. 8. SIPOS I. 1958. 26-27.; emellett valószínű, hogy az összeírás adatait tévesen értelmezték. 9. VERES L. 1978. 19.; SIPOS I. 1958. 26., 28. 10. SIPOS I. 1958. 22., 27-28.; VERES L. 1978. 22., 32. 11. Ld. a Schematismus köteteit 1827 és 1910 között; továbbá SIPOS I. 1958. 27-28.; VERES L. 1978 33 12. VERES L. 1978.43. 13. SIPOS I. 1958. 24.; VERES L. 1978. 34. 37-38. 100
