Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Galuska Imre: Nyomtatás Kesznyétenben

annyiban, hogy beágyaztak szépen, kerekre

. Az ágyás-rakást, beágyazást a térit igével is szemléltetik. Vannak, akik ugy emlékeznek, hogy az ágyást gyürü alakra készitet ték. A luci származású Czagány Bertalan szerint három kör kévét raktak le. Két sort farkával - kalászos végével - egymásra, tehát tővel kifelé-befelé. A harmadik sort a nagyobb kapacitású külső sorba rakták kifelé a tövével. De a közép sem maradt egészen üresen: ide tették a kaparekokat. Meg majd a körből a ló által kitaposott szalma behányása úgyis betölti a közép ürességét. Id. Visegrády István 13 éves korában egy tőtiskerülő

nél-gátőrnél - volt luhajtó a Kocsordos mellett. A kévét fejivei kifelé rakták le - beszéli. A következő sort az előző sorra mindig ugy rakták, hogy a kéve feje az előző sori kévének a tövét a köteléig takarja. Négyszögletesre rakták az ágyást, de mégis kikerekedett az. Az ágyást akként fordíto

tták meg

, mikor arra sor került , hogy ott kezdték a fordítást

, ahol a kévék lerakását abbahagyták. A kévéket a tövükön fordíto

tták át, az átfordított sor tövére a következő sort kalászával a kötélig. Fekete Ferenc szerint az ágyás rakását középen kezdték : Letettek egy kéve búzát, a kalászát felhajtották, feltűrték. A többit aztán körül-körül kalászával rá. Olyan formán rakták tehát, ahogy az egy kaparikra rako

tt kazal fenekét, csakhogy küllősen, sugarasan. Emlékszik, nyolc-tiz lépés is volt az ágyás átmérője, de mikor már ki vót taposva

, volt tizenöt lépés is az. Mások is hasonló átmérőt emlegetnek: 12 métert. Ozsváth Péter is csillag alakra lerakott kévékről tud. Középen kezdték a rakást, csakhogy tővel befelé feküdtek a kévék egyvégtében, nem egymáson. Egy-egy sor - küllő /csak -128-