Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

sincsenek elhatárolva, de a lakóházakat, csűröket részletesen, pontosan feltünteti. Ebből megállapítható, hogy a vasgyár kialakulása után a falu házai megsokszorozódtak. 56 lakóházat és 13 csűrt jelöl ez a térkép. A fésűs beépités, a soros utcakép ezen még jobban kidomborodik. Részletes, a telekhatárokat is jól megmutató térkép az ózdi vasgyárnak, közel a századforduló idejében készitett helyszínrajza /2. kép/. A helyszínrajzon ábrázolt, régebben beépitett terület ma is élesen elhatárolható a később kialakult ujabb településtőhés őrzi a régi település jellegzetes-formáját. A község kb. 700 m hosszan elnyúló, szabálytalan téglalap alakú völgyi település. A közepén keresztül futó patak két oldalán széles, beépitetlen terület van. Itt vezetett mindkét oldalon az ut a házak előtt. Az ut és a patak között voltak a trágyadombok

. A keleti oldalon lévő utat ma József Attila utcának, a nyugati oldalon lévőt 48-as útnak nevezzük. A két ut közötti kiszélesedő terület a mai Népköztársaság tér. Az úttól a hegyoldalig húzódnak a szalagtelkek, fésűs beépítéssel /3. kép/. Felmerülhet a kérdés, hogy régen is ilyen szalagtelkes település volt a község? Ha a családok elhelyezkedését, a telektulajdonosokat megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy egymás mellett több azonos nevű család lakott, s többen közülük ma is egymás melletti telken élnek. Így két, vagy négy egymás melletti telken laknak ma is a Szarvas, Sándor

, Nagykismarci, Nagypeti

, Nagybali

, Szántó családok, sőt a Nagymengyi c

saládok hét egymás melletti telek tulajdonosai voltak. Ennek alapján, de a had megjelölés hagyománya alapján is kézenfekvő, hogy valamikor ezek a mai szalagtelkek 2 osztódásuk előtt egy nagycsalád település-egységei voltak /4.kép/. -8-