Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Dobosy László. Ózd régi települése

Az eredeti nagy telkek feldarabolódása két irányban és két indítóok miatt ment végbe, s érte el a mai alakját, méretét. A jobbágyfelszabadítás után a telkek osztódása még a XIX. században végbe ment. Az eredeti családokból, a hada

kból házasság utján kiválók öröklése miatt jött létre az első telekosztódás, amely hosszirányú volt. Az uj családot alapitó nem az eredeti, ősi családi ház után, annak folytatásaként építette fel lakását, hanem a telket hossz.irányban megosztották, s ezen építették meg uj lakóházukat. így alakult ki Ózdon a jellegzetes fésűs beépítésű utcakép. Az ősi telek északi határán volt az első ház, déli irányba nyíló ajtókkal, ablakokkal. Később a telket kétfelé hasították, s az így kialakított uj porta északi határán építették meg az uj családi házat, ugyancsak délre nyíló ajtókkal, ablakokkal. Ujabb öröklés esetén ismét hosszirányban osztották ketté a telket. Az így keletkezett keskeny teleksávon már a déli telekhatárra kényszerültek építeni, északra nyiló ajtókkal, ablakokkal. A két ház nyílászárói igy szembe néznek egymással. így alakult ki a 3-4 méter szélességű szűk udvarsikátor. A személyi és szekér közlekedés biztosítására mindkét telektulajdonos kölcsönös szolgalmi joggal birt. Később a század végén kiváló ujabb családok részére a keskeny telket hosszirányban már nem lehetett tovább osztani. így a meglévő ház után építették meg a lakásukat. Ezzel indult meg a telkek keresztirányú osztódása, mely a vasgyár fejlődésével gyorsult meg. A XIX. század utolsó évtizedeiben rohamosan fejlődő, bővülő gyár nagymértékben hatott a lakosság foglalkozására. Mindtöbb - korábban mezőgazdasággal és állattartással foglalkozó - családtag vált üzemi dolgozóvá. A vasút megépítése /1872/is erő-