Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Szabó Lajos: A halászat emlékei Taktaszadán

rópénzü. Vót benne félkilós is. A zsidó nem ette.

M /Csonka J./. Ponty, vagy: potyka. "Májusban ivik, de fogtam június 10-én is a Zábrácki tanya alatt. Boritottam." /u.ő./. Tükörponty. "Az vót a szép hal. Az apám fogott még nyolc kilos potykát is." /Iván J./. "Hering" -nek nevezett halat is fogtak. Nem hasonlit a valódi heringhez "körülbelül nyóc-tiz centire nő csak. Feje a keszeghez hasonlit, szine fehér, mint a keszegé, csak a hasa alja egy picit zöldes, apró pici sürü pénz vót rajta. Egyszer egy tiszthelyettes a tállyai piacon el akarta kobozni, hogy nem üti meg a mértéket, de oszt megértette, hogy ez nagyobbra nem nő" /Csonka J./. Sebespisztráng is letévedt néha a Taktába, az abauji hegyi mellékpatakokból. Csik. Nagyon sok volt a Taktában is, a morotváiban is. "Kétféle fajta van: a sárga csik h

átán csik fut végig. Aztán vót fekete csik

, aki tiszta fekete vót." /u.ő./. Fogták eladásra is. Néha kútba vetették. "Az apám bedobott a kútba vagy tiz-tizenöt csikót, mert azt mondták: tisztit ja a vizet." /u.ő./. Rák

ot is fogtak. "Valamikor jobban megakadt ez a rák is. Fogdostuk azt is. Például versév

el, ugy hogy vót husz-huszonöt egy versefar

ba. Tisztán avval vót teli. Hogyha az ember szemébe belemegyen valami szálka, úgyhogy nem tudnak véle mit csinálni, én beleteszem az ember szemibe a rák szemit. Hagyatt kell feküdni, bele teszi a szeme pillája alá és az ott járkál benne, mikor megtalálta a szálkát, vagy piszkot, ráragad és kihozza a könnyűvel." /u.ő./. /A rákszem a rák testébe termelődő mészdarabka, kis mészcsomó neve./ • -45-