Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Szabó Lajos: A halászat emlékei Taktaszadán

A Takta a Tiszából Tiszaladánynái nyugat felé kiszakadó fattyuág, mely kacskaringós folyás után Tiszalucnál ismét visszatér a Tiszába. Egyes szakaszai olyanok, mint az időszakos folyóké, melyek az esztendő bizonyos részeiben kiszáradnak, vagy megszűnik folyamatosságuk, a meder szinte észrevehetetlen az elburjánzó növényzet miatt, mig más szakaszokban megint hig viz található s majd megint eltűnik a viz, hogy helyet adjon dus mocsári növényzetnek. A Takta egyes részeiben annyira elmorotvásodik, amig keresztül kacskaringózik a tiszaladányi, tarcali, taktabáji, csobaji, priigyi, mezőzombori, bekecsi, taktaszadai, taktaharkányi és tiszaluci határon, hogy van olyan szakasza, ahol még a viz neve is megváltozik. Prügyi és mezőzombori több kilométerre terjedő szakaszát Diktá

nak nevezik. Az 1883-as.katonai térképen is ez a neve. Tiszaladánytól Taktaföldvárig mostanában teszik alkalmassá arra, hogy felhasználhassák vizét a hegyaljai szőlők és a Taktakoz egyrészének öntözésére. Taktaföldvártól, a bekecsi hidtól kezdve 190o-ban csatornázták a torkolatig, s ezen a mintegy húsz kilométeres szakaszon összefüggő folyócskát képez a Tiszaluc alatti torkolatáig. A Takta eredetét sokszor még azok sem ismerik, akik a partján élték le életüket. Egy vén halász, Iván János szerint "a Takta gyött Tarcal felől, Prügynél egyrésze elkanyarodott, azt ugy * A HALÁSZAT EMLÉKEI TAKTASZADÁN Szabó Lajos