Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)
Szabó Lajos: A halászat emlékei Taktaszadán
hittak: Diktán. "Egy öreg pásztor, Balog Gusztáv, aki évtizedekig legeltetett a Takta partján, azt tartja, hogy a Takta a monoki hegyekben ered. A taktaszadai halászterület a bekecsi hidtól a taktaharkányi zsilipig terjedt, mintegy hét kilométer hosszúságban. A halászterülethez tartozott még a Taktakozben fekvő számos, nem összefüggő Takta-rész, Takta-morotva is: Ócska , Takta , Fehér tó , Bolhás, Nádas tó, Zsérc tó, Holdos tó , Erecs hajlás , Kengyel , Nagyszeg oldal , Sulymos tó. A Taktán ősidők óta halásztak. 1967-ben Kemenczei Tibor régész Taktaföldváron prehisztorikus halászeszközöket talált. Herman Ottó Szirmai Antal nyomán emliti, hogy a Takta 1300-ban a 2 Tisza vizével táplált "halas" volt. Taktaszada lakosságának jelentékeny része még aid. században is halászattal foglalkozott 3 és halászbiró vezetésével működtek a halaszok. Ma mar egyetlen főfoglalkozású halász sincs a községben s a régi hivatásos halászok közül csak egy él már, de ő sem folytatja már egykori hivatását. Mi okozta a halászat megszűnését? Elsősorban is a sok gaz : a vizinövények, a hinár, a kolokán, rence , káka , súlyom , sürü sás és a nádasok. A hivatásos halászat főszerszámát ma már nem lehet alkalmazni: "Máma mán minálunk egyátalán nem lehet huzóhálót használni, mert teli van rencével, kolokánny al, sulyommal, töklapuval, meg minden, most mán minálunk nagy szerszámmal halászni nem lehet" /Csonka József/. A taktai halászatnak még a gaznál is nagyobb ártalma a szerencsi cukorgyár szennyvize. A Magyar Cukoripar Rt. az 1Ó80as években nagy cukorgyárat létesitett Szerencsen s ennek a -42-
