Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Nagy György: Régi lakóházak berendezése Karcsán

Mivel a pitvaron nem volt ablak, igy az ajtót bezárni nappal nem lehetett, amikor ott tartózkodtak. Ezért, hogy a baromfi be ne menjen az ajtón, az ajtóra iécrácsot szereltek, mely 100-120 cm magas volt. A legyek ellen pedig ugy védekeztek, hogy nyáron az ajtófélre vászonból vagy textilből készült függönyt akasztottak. Ugyanilyen függönyt akasztottak nyáron a szobaajtóra is. Az 1920-as évek végén a pitvar átalakult. Megszüntették a szabadkérnényt, a kemencét kirakták. Vastüzhelyet tettek a pitvarba és a berendezése olyan lett, mint a szoba béren ezése. Ida is ágy, karosláda /néhány helyen karoslóca/ került és ettől az időszaktói kezdve lakószobává alakult át a pitvar. Az 1950-es évek vége felé a pitvar újra átalakul. Kettéválasztják egy válaszfallal, a belső része kamra lett, a külső része pedig előszoba. Az előszobában helyezték el a konyhabútort, de nem használatra, hanem csak diszként. Ezt ugyanis nem azért vették, hogy használják, hanem mert már mindenkinek van, hát nem akarnak lemaradni /13. kép/. A szobaajtóval átellenben a pitvarból nyilt a kamra is. A kamrán sem volt ablak. Csak egy kis nyilasa volt az udvar felőli oldalon, de egy fával ezt is kettéosztották ugy, hogy csak a macska mehetett be a kamrába ezen a nyilason. A kamra fő berendezési tárgya a hombár volt, ez uralta a kamra egyik oldalát. Ezt ugy készitették, hogy a kamra földjébe függőleges gerendákat ástak. A gerendákon olyan vésés volt, hogy abba deszkaszálakat lehetett beleereszteni. Ahogy telt terménnyel a hombár, ugy rakták fel a deszkákat . A hombár földjét néhány helyen - a tehetősebb gazdákvagy betonozták, vagy deszkázták, de a legtöbb helyen csak döngölt agyag volt az alja, -36-