Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Tóth Judit: A telkibányai református temető

kor szerint más-más formájú. A cifráját először fürésszel bevág­ják, majd vésőkkel vésik ki. A fürésszel kivágott több-kevesebb számú fokokra gömbölyű, vagy szögletes alakú vésőkkel különbö­ző számú kis rovátkát vésnek. Föléjük kerül - betüvágóval - a diszités és a felirat. A falubeli mesterek festik is a szöveget /pl. Túri József/, de D. Menyhért András mindig vésett betűket ir. Ő fogalmazza és vágja ki a felirat szövegét. A mesterséget nem­csak átvette apjától, hanem tovább is fejlesztette: uj motívumo­kat keresett, melyeket beépitett az alapformákba. Egy múlt szá­zadi vas emlékoszlopon látható motivum alapján ő diszitette elő­ször nyitott könyvvel /lapjain bibliai idézet számával/ a fejfáit. A telkibányai féjfákat nem festik, régebben néha beolajozták, de - mivel a fejfát vivők olajosak lettek - ma már nem szokás. A fejfát Dr. Menyhért András a falubelieknek ingyen készíti, a saját házánál. Ezért étellel nem, csak pálinkával kínálják és hivatalos a torra. A kész fejfát az elhunyt közeli férfi rokona veszi át. A temetőbe a gyermekgombfát egy ember viszi vállon, a nehezebbet négyen viszik, két rúdon. Ugyanígy három rúdon 9 viszik a koporsót is. A rudakat a templom előterében tartják. A lábfát nem ismerik. A sirdomb nem a padmaly, hanem a sír­gödör fölött van, sokszor egészen távol esik a koporsótól. A sirdomb átlagos mérete 120-140x240 cm. Férj-feleség közös sirdombja sem sokkal nagyobb az átlagosnál, vagy ugyanakko­ra. Két különálló sir közös sirdombjának mérete 250 vagy 300 x 250 cm. Három halott sirdombja 500 x 250 cm. Mikor a virágok ültetésekor a földet évenként fölássák, a sirdomb mé­rete kis mértékben mindig módosul. Ahol a talaj sziklás, ott hoznak néhány centiméteres földet, amelyben a virágok megél­­-223-

Next

/
Thumbnails
Contents