Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Tóth Judit: A telkibányai református temető

templom a település középpontjában állott, körülötte folytatódott a temetkezés. A teljes lakosság református volt, a társadalmi és vallási tisztségeket ugyanazon személyek viselhették, A biró volt az egyház gondnoka is. Telkibánya fejlődése a bányák hanyatlásakor erősen visszaesett. Elvesztette városi rangját, a lakosság száma csökkent. Az első betelepités az 1740-es években kezdődött. Mária Terézia magyar és tót jobbágyokat telepitettett ide, a bányák felvirágoztat ása végett. Az ekkor letelepült, még kis számú katolikusságot a református temetőbe temették. Észak-nyugati részén, a bejárattól jobbra most is áll egy 1849-ben állitott katolikus siremlék. Erre a területre azóta már reformátusokat temetnek. A következő jelentős betelepülés a XIX. században, a porcelángyártás megindulásakor történt. A növekvő számú katolikusságnak Bretzenheim Ferdinánd, a gyár megalapítója épittetett templomot, 1862-ben. A templom mögötti domboldalon ekkor nyitották meg a katolikus temetőt. 1880-ban a lakosság száma 1185, helvét, izraelita és római katolikus vallásúak. 1890-ben már 1419-en élnek Telkibányán. Vizhiány miatt azonban a lakosság fokozatosan leköltözött a Hegyről. A mai falu középpontjában a katolikus templom áll. /26 kép/ 1930-ban az 1389 lakosnak 80 %-a református, 19 %-a katolikus, 1 %-a izraelita vallású. Az izraeliták kis temetője a régi falutól távol esett, amikor pedig az építkezések elérték, már erősen pusztult. /Kb. 1940-től nem temettek ide senkit. Ma két gyümölcsöskertben láthatók a megmaradt sirok és sirjelek./ E felekezet megszűnésével szinte egyidőben létrejött egy másik is: az adventistáké. Sokáig a -216-