Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben

van. Héthy Ferenc és felesége Héthy Erzsébet mint keresztszülők, Héthy István születésének az örömére vették az egyháznak azt a keresztelési kancsót és tányért 1942-ben, amelyik jelenleg is használatban van. Ezek a klenódiumok már ezüstből készültek. Nem tudunk arról, hogy a keresztelés alkalmával számon tartottak volna bizonyos jelenségeket. Pl. ilyenek, ha lóval találkozik a keresztelői menet szerencsés lesz a gyermek, nem szabad hátranézni, mert akkor rövidesen meghal az újszülött, stb. A lelkésznek szolgálatáért fizettek. A keresztszülőnek volt kötelessége fizetni. Ma is a keresztszülő fizeti a szolgálatért a stólát . Régebben, mikor kevés volt a pénz, természetben fizettek, így volt elterjedve mindenütt. A putnoki református lelkészi hivatalban találtunk korabeli rendelkezéseket a fizetést illetően. Ez a rendelkezés 1726-ban kelt. Figyelemre méltó számunkra ez a határozat, hiszen ebben az időben Putnok filiája Hét. Szószerint olvassuk, hogy: "Keresztelésül 1 tyúk 1 kenyér" a járandóság. A dekrétum nem emliti azt, hogy a filiákra nem vonatkozik. Halotti prédikáció 1 forint, megjegyzi a határozat azt is, hogy "vidékitül" is. Ma pénzt adnak ezért a szolgálatért. A keresztelői lakoma közvetlen a templomi keresztelő után volt. Ez azonban csak a módosabbakra érvényes. A szegényebbek délután ebéd után mentek át a keresztelői házhoz. A módosabbak asztalára felkerült a husieves a töltöttkáposzta, vagy egyéb krumplis ételek. Lőkös Samuel felesége emiitette, hogy az asztalukra mikor Dóra leányukat keresztelték még a torta is felkerült . Italféleségek között a pálinka és a bor volt jelentős. Sör még a módosabbak asztalára sem került fel. A nők az italok közül az édespálinkát fogyasztották inkább. Ezt az édespálin- 211 -