Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben

szegény pedig azzal dicsekedett, hogy az ő komája nem is akárki, módos ember. Ha szegényebb volt a koma, akkor segitett a gazdagabb komájának az aratáskor, hordáskor és más mezőgazdasági munkálatoknál. Illett segiteni. Héthy Barna, aki cipész volt, tehát anyagilag jobban állott, mint a keresztgyereke szülei, akik szegényparasztok voltak, néhány hold földön gazdálkodtak, sokszor pénzzel is kisegítette őket. Bonyolult összetétele van társadalmi vonat kozásban a komaságnak. A komaság vizsgálata során lehetőség nyilt arra, hogy községünk társadalmi, gazdasági, vallási, stb. componenseit elemezzük. Érdekes téma volna, immár némi betekintés és ismeret alapján egy későbbi dolgozatban megírni, községünk társadalmi rétegződésének struktúráját. Mindenekelőtt ugy hozzányúlni ehhez a rendkívül érdekfeszítő témához, hogy érintenénk a szociáletikai kérdéseket és a megoldásra való törekvéseket is. Keresztelő A keresztelés nagyon fontos mozzanat az újszülött életében. Ettől kezdve válik kereszténnyé, eddig pogánynak tartják. Igyekeztek is az újszülöttet mentől hamarabb megkeresztelni. A keresztelési anyakönyvek tanúsága szerint az ujszülöt tet már másnap keresztvíz alá tartották. Az iker gyermekeket még a születés napon megkeresztelték. Nyilván az iker gyermekek fejletlenebbek voltak - ami elképzelhető - igy igyekezni kellett, nehogy kereszteletlenül haljanak meg. Olykor mégis elő- 208-