Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Kelemen Imre: Komaság és keresztelő Hétben

komasági viszonyokra, hogyan valósult meg ez a társadalmi kiegyenlítődés. Természetesen a valamelyest minőségi jelző hangsúlyozásával. 1873-ban Barkó József vasúti őr, komasági frigyre lép tekintetes Rátkay Barnabás gazdasági tiszttel. 1879-ben Máté István községi kovács koraaságra lép Hancsóvszki István iskolai tanitóval. Egy évvel később 1880-ban Hancsóvszki tanitó és a helyi lelkész Zárnoky János lép komaságra. 1885-ben Pogány József zsellér ember komának hivja meg Morvái István kézművest. Szekeres Dániel komának hivja meg Csiszár Lajos földművest, 1889-ben. Szekeres Dániel zsellér volt. Ha szegényebb ember kérte meg a gazdagabbat komának, akkor az mindig abból az indítékból fakadt, hogy a koma majd anyagilag, és más természetű dolgokban segítségre lesz. Nem valószínű, hogy a vasúti őr /komoly állás volt abban az időben! / barát i alapon hivta meg komának tekintetes Rátkay urat. A fáma szerint Juhász Lajos cselédembernek a komája Horthy Miklós kormányzó ur volt. A sokgyerekes cselédember hetedik fia Miklós, mert a "keresztapa" is Miklós. A keresztelési anyakönyvek azonban nem tanúsítják azt, hogy J uhász Lajosnak komája lett volna a kormányzó. Az elképzelhető, hogy Juhász Lajos megtette a szükséges kérelmeket a komaság ügyében, de nem igen juthatott el a kérelem a kormányzói irodáig. Ha el is jutott a kérelem a kormányzói irodáig, Horthy Miklós arra válaszképpen esetleg csomaggal, vagy pénzzel emlékezett meg. A faluban pedig máris elterjedt a hir, hogy a "koma" csomagot és pénzt küldött a "Mikióska keresztfiának". A gazdagabb ember büszkén dicsekedett azzá. hogy a nálánál jóval szegényebb emberrel is kész komaságra lépni. A