Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon

ran kérdezte közben, hogy meddig kell még dagasztani. Ilyenkor azt felelték neki: "Majd akkor hagyd abba, ha izzad a padlás", vagyis a homloka. A kenyér önálló sütésére 15 éves korban került sor az anya felügyelete mellett. Ha egy lány férjhez ment, ugy kellett megtanulnia főzni, ahogyan az anyósa főzött. Nagyon sok helyen az anyós nem hagyta a fiatalasszonyt főzni. A kendermunka is nagyon fontos szerepet töltött be a paraszti háztartásban. A nyüvés

ben /kihuzgálás/ a 8-10 éves gyerek is segit. A felnőttek összekötik a kévéket, a gyerekek összehordtak és kútb

a állitották. Áztatáskor behordták a vizbe, majd kenderhányásk

or kihordták onnan. A kender vágásakor a 7-8 éves kislány összeszedte, ami elszakadt a szöszb

ől, és megpróbálkozott a vágással, 9-10 éves korban már nagyon sok helyen a lányok tillózt

ak. A 8-9 éves kislánynak kis guzsujt /

guzsalyt/ és orsót készítenek, ezen próbálja meg a fonást apró szöszön. Ha már ezen jól megy a fonás, kerekes guzsalyt kap. Nagyrozvágyon minden lánynak a stafirungját kellett ki kézimunkálni. Ez főleg késő őszi és téli estéken történt. Már az első vagy második osztályos kislánynak is adtak egy darab rongyot, melyre egyszerű virágokat rajzoltak, hogy azon tanuljanak varrni. Először a szálöltést tanítják meg, és csak azután a himzést, majd a merkelést /keresztszemes himzés/. Mire a lány férjhez megy, készen kell lenni a stafirungnak

. Ez 6-8 gyurósurco

t, legalább 8 abroszt futó

val, tablettel, 2 komakendőt, 6 kenyereskendőt és vagy 12-20 félvégü kendőt tartalmazott, melyet a lakodalomkor a papnak, jegyzőnek, nagyvőfélynek, násznagynak adtak. A törlőkendőbe, törülköző kendőbe, a sima csikós abroszokba, zsákokra, lepedőkre, ágyneműre - 198-