Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon

Lóg a kutyának a lába, Megütötte a szalmába. Lóga, lóga, lóga, Nincsen semmi dóga. A pesztonkákra jellemző volt, hogy ha a gyerek selypitve mondott ki egy-egy szót, később ők is selypitve beszéltek a gyerekhez. Éppen ezért a gyerek gyakran csak iskolás korára tanult meg tisztán beszélni. A házimunkát a lánygyereknek az édesanyja tanítja. Kicsi korukban a fiuk is résztvesznek ebben. A 6-7 éves lányok már takarítanak. Söprögetés előtt fellocsolják a házfőggyét, hogy ne porozzon, majd letörlik a bútort. Ahol nincs lány, ott a kisfiú is megcsinálja mindezt. Azt tartották, hogy a szemetet este nem szabad kivinni,mert a gazdát is kiviszik vele. Ha a gazdaszszonynak menni kellett a mezőre, a gyerekek végezték el a mosogatást. Szombatonként a 8-9 éve kislánynak már tapasztani is kellett. A szapulást /nagymosást/ 10-12 éves korban tanították. A konyhában az 5-6 éves gyerek is segit borsót, paszujt /babot/ fejteni. 7-8 éves korban már a gyerekkel pucoltatják a krumplit és a zöldséget. A lányok 10-12 éves korban kezdtek főzni. Kezdetben egyszerű ételeket - törtkrompet, törvepaszujt

, darát, rántott levest - főzettek vele. Nyáron többet főztek, mert a szülő jobban rájuk volt utalva. Az 5-6 éves gyereknek kis táblát, kis nyujtófát készítettek, és ezen nyújtotta azt a darabka tésztát, amit az édesanyja adott neki. 8-9 éves korban próbálta meg a rendes nyújtást

. "Akkor fogói tudni jól táncolni, ha szép lesz a tésztád széle" - biztatta az édesanya a lányát. Dagasztani kb. 10 éves korban kezdtek. A kislány gyak-197-