Viga Gyula szerk.: Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből : válogatás az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáiból (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 12. Miskolc, 1965)

Balabás Klára: A családi nevelés hagyományai Nagyrozvágyon

dó kicsit is elküldik ezért-azért. Eleinte a kisfiúk és a kislányok azonos munkát végeznek: a ház körüli munkánál segédkeznek. "Hozz csak a kiskertbül egy fej hagymát! Zavard el a tyúkot a krompébul, mer mind kirúgja! Lökd a bornyu elé azt a kis szénát!" A tul korai munkát a szülők nem szerették. M

A még nem neked való. Áztat még csak elmocskoiod." - mondták. A nehezebbet az idősebbek végezték. Ahol voltak öregek a családban, a gyerekeknek később s kevesebbet kellett otthon dolgozni. A mező hasznos növényeit már kora tavasszal kezdték gyűjtögetn

i. Kaszálókra, rétekre, sáncparto

kra /árokpartra/ jártak sóskát, la pis ká

t szedni. Nyáron és ősszel eső után nemcsak a gyerekek, hanem az asszonyok is elmentek gombát szedni. Nyáron a gyerekek, főleg a lányok, kedvenc szórakozása a vadvirág gyűjtése volt. Pipacsot, búzavirágot, földimogyoró virágot kötöttek csokorba, feldíszítették vele a templomot, sőt az iskolát is, ha jött az egyházlátogató. A fiuk gyakran kirabolták a madárfészkeket, összeszedték a madártojásokat, megsütötték és megették. A hasznos madarab fesztének kirablásáért gyakran megbugjolták őket. Aratás után kalász jártak mezgerélni, főleg azok, akik nem volt saját földjük. A mezgerélést az őszi betakarításkor is folytatták. Kora ősszel földimeggyet /szedret/ szedtek. Előfordult, hogy az iskolából is elmentek kökényt szedni. Leforrázták és ugy fogyasztották. A legeltetés is gyermekmunka volt. Falunkban a gyerekek főleg libát őriztek. A kacsát nem legeltették, a fiuk kosárral fükását h

oztak neki a kanálisból. Azért tartották ezeket az állatokat, mert szükség volt a tollúkra. A gyerekek őrizték a rokonok libáit is. Megjegyzik a lábát, hogy ne keveredjék össze. A gye-