Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Diószagi Zsuzsa–Barna Gábor: Komlóskai mondák

KOMLÓSKAI MONDÁK DIÓSZEGI ZSUZSA-BARNA GÁBOR A hegyekkel körülzárt, egykori Abaúj megyei Komlóska egyike a mai magyar országterület kevés számú ukrán (ruszin) településeinek.

1 Fényes Elek ismert magyarországi statisztikája (1837) szerint Komlóska, orosz falu, lakosságából 32 római, 590 görög katolikus, 5 református és 16 zsidó. Említi görög katolikus parochiális templomát és az azóta elenyészett „fördő intézetet". A múlt századi helységnévtárak, statisztikák, összesírások többsége is ruszinnak mondja.

2 Jelenlegi (1973) lakossága 773 fő.

3 A község elnevezéséből arra következtethetünk, hogy alapítói, ill. középkori első lakói magyarok voltak, akik annak a hegynek a lábánál települtek meg, ahol akkor Sólymos vára állott, amelyet a 15. század első felében romboltak le.

4 A település 1404-ben már bizonyosan létezett. Ettől kezdve 1646-ig nincs adatunk Komlóskáról. Ekkor a regéci uradalomhoz tartozó község. A 16. századtól a Rákóczi uradalom része. A hadjáratok és a háborúk pusztította faluba a 17—18. század során betelepülések is történtek.

5 Az 1646-os összeírás 56 családjából azonban csupán kilencet lehet szlávnak tartani.

6 A ruszinok (ukránok) betelepülése, amely később Komlóska jellegét meghatározta, csak 1646 után történhetett.

7 Nemzetiségük után érdeklődve a mai lakosok magukat szlováknak, ritkábban ruszinnak tartják. Nyelvükről azt mondják, hogy po ruski (oroszul) beszélnek, ritkábban a 1. Ez a tanulmány Diószegi Zsuzsa Komlóskai mondák c. munkája és anyaggyűjtése alapján készült, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének zempléni kutatása keretében. A komlóskai kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta. A tanulmány bevezető részét, a történeti hagyományokról szóló magyarázat egyes részeit Barna Gábor írta. A hiedelmek elemzése teljes egészében Diószegi Zsuzsa munkája. A tanulmány nagymértékben figyelembe vette Ferenczi Inve segító'kész útmutatátásait, amelyekért ezúton is köszönetet mondunk. 2. FÉNYES Elek 1837. 45.;PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 327-367. 3. A Magyar Népköztársaság Helységnévtára. Budapest, 1973. 470-471. 4. A falu nevét a különböző' forrásokban következó'képpen találjuk: 1395: Komlós: 1404; Komlóstelek; 1646: Komlós alias Szent Annaasszony falva, Komlós alias Szent Anna falva; 1647: Szentannafalva; 1773:Komlóska. EAJIEIJJCHH 3.1956. 353. A fentebb említett névvariánsok mind a magyar komló szóból származnak, más települések nevéhez hasonlóan: pl. Komló, Komlós, Komlód stb. EAJIEIJKHÍÍ 3. 1956. 353-354. 5.EAJ1EUKHM 3. 1956. 360. skk. 6.EAJ1EUKHK 3. 1956. 359. 7. A község történetéhez a korábbi, területre vonatkozó szakirodalmat is összefoglalva lásd:EAJIEIJKHÍÍ, 1956.353^363. 283