Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Diószagi Zsuzsa–Barna Gábor: Komlóskai mondák

szlovákot is említik,

8 de kaphatunk olyan választ is, hogy po komóski. A falu lakóinak többsége görög katolikus, s a vallás miatt is jórészt befolyásoltan, erősen endogám jellegű település.

9 A tanultnál^ a mondahagyománynak két nagyobb tematikai körét: a történeti hagyo mányokat, valamint a hiedelemmondákat vizsgálja. Intenzitásukat és mennyiségüket tekintve Komlóskán a hiedelemmondák jelentősége nagyobb. I. A történeti mondák mindegyike valamilyen formában a falu határában levő Pusztavárhoz kapcsolódik, valamint erős összefonódást mutat a Rákóczi (kuruc) mondakörrel

1 ° is. Igen jellemző, hogy még a település eredetével kapcsolatos hagyományok is e két csomópont körül őrződtek meg, s élnek ma is. A Pusztavár (a falu délnyugati szélén emelkedő hegycsúcs) környékét nevezik meg az első telepesek lakóhelyének (l.).

11 A várral kapcsolatos az egykori földesurak emlékét őrző, a mondákban negatív figuraként felbukkanó Csirke Margit személye is. Alakja még napjainkban is intenzíven él a komlóskai mondahagyományban (3., 4., 5., 6., 7.). . Meglepő, másrészről viszont Komlóska tágabb környékére is jellemző, hogy milyen elevenen őrzi II. Rákóczi Ferenc emlékét Komlóska mai lakossága, népe. Egy-egy várrom, a föld alatti folyosókról szóló hagyomány ma is összekapcsolódik a nép képzeletében a fejedelemhez fűződő érdekes történettel. Ez azzal is magyarázható, hogy a vizsgált Zempléni-hegység nagy része a Rákóczi-család birtoka volt. Az ide tartozó mondáknak tehát ebből a szempontból van egyfajta történeti alapja. A komlóskai Rákóczi-mondákban hangot kap a nép igazságérzete. A fejedelem ugyanis segít a rászoruló szegényeken (8., 1., 6., 7.). A történeti mondák egyértelműen pozitív Rákóczi-alakjával szemben a már említett Csirke Margit negatív figura. A történetek népet sanyargató, a szegény lakosságot kíméletlenül dolgoztató, kizsákmányoló úrnőnek mutatják be (5.). Jellemző a komlóskai történeti mondákra - bár nemcsak az itt gyűjtött és lejegyzett anyag sajátja -, hogy benne a különböző történeti korszakok összekeverednek, nem válnak külön. Sőt előfordulhat a történeti sorrend felcserélése is. így a tatárok, a törökök, a kurucok a mondákban nem különülnek el. Jól szemlélteti ezt az a körülmény is, hogy a mondák többségében ugyan Csirke Margit, az elnyomó úrnő általában Rákóczi kora előtti alakként szerepel, de előfordul magának Rákóczinak a feleségeként is. (6.). 8. Ebben bizonyára az is közrejátszik, hogy 1978-ig az iskolában szlovák nyelven is oktattak. A múlt század végéig a tanítás magyar mellett ukrán nyelven is folyt. 9. A vallás és a nyelv által is meghatározottan elsősorban Mogyoróskával és Végardóval szövődtek Komlóska házassági kapcsolatai. 10. A további irodalom részletes idézése helyett vö.: FERENCZI Imre 1960. 389-436. A kérdéskör legújabb átfogó, tömör elemzését megtaláljuk Dömötör Tekla és Voigt Vilmos összefoglalójában (vö.: DÖMÖTÖR Tekla 1978. 175-185.; VOIGT Vümos 1978. 131-174.), bár a legfőbb mind a mai napig; FERENCZI Imre 1966. 49-73. 11. A szövegközti zárójelbe tett arab számok - itt is és a továbbiakban is - a tanulmány végén levő adattár megfelelő szövegére utalnak. 284