Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

múzeum két periodikájában, A Herman Ottó Múzeum Évkönyvében és A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeiben, valamint, a Borsodi Kismonográfiákban. Ez utóbbi sorozatban jelent meg 1978-ban Petercsák Tivadar kismonográfiája a Hegyközről, 1980-ban pedig Szilágyi Miklós munkája a Hernád halászatáról, illetőleg egy történeti és gazdaságtörténeti munka Füzérről.

30 A Herman Ottó Múzeum önálló kötetként adott ki két népdalkiadványt is.

3! Zempléni tanulmányok helyet kaptak a múzeum gyűjteményes munkáiban is. 1966-ban és 1977-ben jelent meg egy-egy kötet Bodgál Ferenc ésDobrossy István szerkesztésében.

32 Egy sátoraljaújhelyi honismereti és néprajzi szakkör mutatkozott be 1971-ben Abaúj és Zemplén népéletéből c. tanulmánykötettel, a munka szerzője és a kötet szerkesztője Kováts Dániel.

33 Morvay Péter szerkesztette gyűjteményes kötet is közöl területünkről adatközlést.

34 1970-ben megindult a földrajzi nevek gyűjtése a sátoraljaújhelyi járás falvaiban.

35 A miskolci Megyei Levéltár kiadta a kéziratos térképek földrajzi névanyagát.

36 A táj népi kultúrájának jobb megismerését a hagyományos módon berendezett népi műemlékek is segítik. 1979-ben nyílt meg Göncön a Huszita-ház, 1980-ban a Komlóskai Tájház híres kabolás kemencéjével és közelesen elkészül a Füzéri Tájház is. A Zempléni-hegység hagyományos népi kultúrájának tanulmányozásával a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete az 1950-es évek első felétől foglalkozik. A szórványos anyaggyűjtés már 1953-ban megkezdődött, a rendszeres kutatás a Magyar Tudományos Akadémia tervmunkájaképpen és anyagi támogatásával 1957-ben kezdődött el. A cél egy monografikus jellegű és igényű tanulmánykötet elkészítése volt, 1962 végére közel kétszáz adattári tételszám alatt kb. 11 ezer cédula, illetőleg oldalnyi anyag gyűlt össze.

37 Itt végezték a hallgatók a terepgyakorlatot, pályázatokat, szakdolgozatokat és doktori disszertációkat is készítettek. Igen hamar elkészültek az első nyomdára érett tanulmányok is, elsősorban az intézet dolgozóinak — Gunda Béla,

38 Ujváry Zoltán,

39 Szabadfalvi József,

40 Ferenczi Imre

41 és Ikvai Nándor

42 tollából. A monog30. PETERCSÁK Tivadar 1978., SZILÁGYI Miklós 1980., FELD István-Juan CABELLO 1980. 31. SZTARECZKY Zoltán 1959., C. NAGY Béla-SZTARECZKY Zoltán 1972. 32. BOGDÁL Ferenc 1966., DOBROSSY István 1976. 33. KOVÁTS Dániel 1971. 34. MORVAY Péter 1954. 35. KOVÁTS Dániel 1970. 36. ROMÁN János (szerk.) 1977-1980. 37. L. bővebben SZABADFALVI József 1964. 117. Az elsó' idó'szakban a következők vettek részt a gyűjtő-feltáró munkában: ifj. Barta János, Bellon Tibor, Békefi Margit, Bencsik János, Benedek László, Béres Csaba, Bodó Sándor, Farkas József, Ferenczi Imre, Flórián Mária, Gunda Béla, Hoppal Mihály, Ikvai Nándor, Paládi-Kovács Attila, Kecskés Péter, Jávor Katalin, Máday Gyula, Nagy Benjámin, Nagy József, Orosz Ilona, Pecséri Ágnes, I. Sándor Ildikó, Szabadfalvi József, Szabadi Imre, Szabó László, Szalacsi Rácz Mária, Szilágyi Miklós, Ujváry Zoltán, F. Valádi Erzsébet, Varga Gyula, Visky Teréz és Zupkó Béla. 38. GUNDA Béla 1956a., GUNDA Béla 1956& 39. UJVÁRY Zoltán 1956., UJVÁRY Zoltán 1957., UJVÁRY Zoltán 1958. 40. SZABADFALVI József 1956., SZABADFALVI József 1963ö., SZABADFALVI József 19632?. 41. FERENCZI Imre I960., FERENCZI Imre 1963a., FERENCZI Imre 1963i. 42. IKVAI Nándor 1958., IKVAI Nándor 1962. 2 Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről 17