Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

rafikus tanulmánykötet kiadására azonban sajnálatosan nem került sor, csupán Ikvai Nándor földművelési monográfiája jelent meg a Műveltség és Hagyományban,

43 következésképpen a folyamatosan készült tanulmányok különböző néprajzi kiadványokban láttak napvilágot. Az 1970-es évek közepétől ismét megindult a Zempléni-hegység területén levő falvak népkultúrájának tanulmányozása. A különböző intézményekben folytatott kutatómunka egy része azonban publikálatlan, igen sok kéziratos anyag* felmérés, rajz, de főként fényképfelvétel található Sárospatakon a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményében, a Néprajzi Múzeum és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Adattárában, valamint a területen levő múzeumokban. A Zempléni-hegység népeinek eredetével, főképpen a 18. századi betelepítésekkel különösen az utóbbi egy-két évtizedben igen körültekintően foglalkozott a néprajztudomány. A Tokaj-hegyaljai német falvakról, a betelepítésük történetéről Balassa Iván írt több tanulmányt.

44 A kárpátukrán szórványokkal Csorba Csaba és Paládi-Kovács Attila

4 s

, a szlovák telepesfalvakkal Gunda Béla és Manga János foglalkozott.

4 6 A gyűjtögetés témakörében az első tanulmányokat Ujváry Zoltán készítette,

4 7 a gyümölcsfeldolgozásról és az aszalásról Petercsák Tivadar és Dobrossy István publikált.

48 A Zempléni-hegység középső részének méhészkedéséről, az erdei méhtartásról: Szabadfalvi József *

9 Balassa Iván és Balassa M. Iván írt.

50 A méhvadászatról és az erdei méhészkedésről 1968-ban Gunda Béla készített összefoglaló tanulmányt, közöttük közölt zempléni adatokat is. A vadászat módjairól keveset tudunk, bizonyos adatokat közöl Gunda Béla idevonatkozó összefoglaló tanulmányában és Ujváry Zoltán imént említett cikkeiben.

51 A Bodrog halászatáról még 1926-ban Gönyey Sándor közölt tanulmányt.

52 A Hernád halászatáról - mint már említettem - Szilágyi Miklós készített kismonográfíát, a hegység patakjaiban folytatott rákászairól Viga Gyula értekezett.

53 Az állattenyésztés és pásztorkodás témaköréből az első néprajzi publikációt Tagán Galimdsán írta Pusztafaluról, illetőleg Kovács László közölt állatgyógyászati adatokat egy zempléni községből.

54 Igen jó történeti adatokat közöl Oláh József és Hőgye István.

55 A témakör kutatása az 1960-as években lendült fel. A sertéstenyésztés és makkoltatás, a 43. IKVAI Nándor 44. BALASSA Iván 1959., BALASSA Iván 1973., BALASSA Iván 1974., BALASSA Iván 1975Ä. 45. CSORBA Csaba 1973., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 46. GUNDA Béla 1975., MANGA János 1975. 47. UJVÁRY Zoltán 1957., UJVÁRY Zoltán 1959. 48. PETERCSÁK Tivadar 1972., DOBROSSY István 1969. Vö.: még JÓSVAI Gizella 1976. 49. SZABADFALVI József 1967. 50. BALASSA Iván 1957., BALASSA M. Iván 1970., BALASSA M. Iván 1971., BALASSA M. Iván 1913., BALASSA M. Iván 1975. 51. GUNDA Béla 1968., GUNDA Béla 1966. 52. GÖNYEY Sándor 1926. 53. SZILÁGYI Miklós 1980., VIGA Gyula 1979. 54. TAGÁN Galimdsán 1939., LÁSZLÓ Gyula 55. OLÁH József 1962., HÖGYE István 1972. 18