Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében
folyásolták a helyi viszonyok, korábbi hagyományok. Kezdetben egy szervezet, a közbirtokosság intézte az erdő és a legelő ügyeit, majd központi rendelkezésre külön legeltetési társulatok alakultak. 22 Vidékünkön erre csak a két világháború közötti években került sor. A továbbiakban a közbirtokosságokkal mint erdőbirtokosságokkal foglalkozunk és eltekintünk a legelővel kapcsolatos kérdések tárgyalásától. Az erdő a közösség tulajdonában volt, de egyedül nem gazdálkodhattak saját erdejükben. Az 1879. XXXI. te. értelmében államilag kinevezett, szakképzett erdész biztosította a szakszerű és eredményes erdőgazdálkodást, ő határozta meg, hogy mikor, melyik erdő részek kerülhetnek kitermelésre. 23 A közösen használt és kezelt erdőből a közbirtokossági tagok jog alapján részesedtek. Az erdőjog eredetileg a szántóföldhöz, illetve a telekhez kapcsolódott. A tagosításkor, komesztakor (Mogyoróska, Fony) a szántóföld arányában kapták az erdőjogot. A recens-hagyomány szerint általában fél kvárta (3 kat. hold) 2 4 után járt egy jog (Mogyoróska, Regéc, Árka, Fony, Boldogkőváralja), valamint a zsellérek lakóházanként kaptak egy jogot. Az újhutai közbirtokosság hivatalos elnevezésében is őrizte a korábbi zsellér jogállást: úihutai volt zsellérek közös erdeje közbirtokosság. A falu szégyellte ezt a kifejezést, ezért a közbirtokosság elnöke 1978-ban kérte a Járási Földhivataltól, hogy ezentúl egyszerűen csak újhutai közbirtokosságként tartsák nyilván szervezetüket. Fonyban a zsellérporta után járó jogot zsellérjognak nevezték. Az újhutai közbirtokosságnak 1978-ban 18 tagja volt 12,5 joggal, a regécinek 1957-ben 68 tagja 132 joggal, a mogyoróskaiban 93 jogot tartottak nyilván, melyből 11 volt a zsellérjog. A főnyi úrbéri erdőben Fedor Jánosnak volt a legtöbb joga (14). Még 9—10 gazdának volt tíznél több joga, a falu többségének ettől kevesebb. Regécen és Mogyoróskán 6 jog volt a legtöbb egy család kezén, s átlagban 2—3 joggal rendelkeztek. A jogot a földdel együtt örökölték a gyerekek, hozzátartozók, de területünk falvaiban az erdő fokozott jelentősége miatt idővel különvált az erdőjog és szabadon adták, vették. 25 Az erdőjogot a fiú- és leánygyerekek egyenlő arányban örökölték. „A feleségemnek meghalt a testvére. Nem volt gyereke, ezért a testvérek örökölték a jogot. Volt neki 3 joga, ebből a feleségem kapott 1,5 jogot. Nekem volt apám után 2,5 jogom, így most van 4 jogunk." (Onda Ferenc, 78 éves regéci lakos.) Az öröklések során nagyon elaprózódtak a jogok. Ilyen esetben közbirtokossági faosztáskor, ha pl. öten örököltek 1 m 3 tűzifát, egyben kapták meg, és ők osztozkodtak rajta. Az erdőjogot rendszerint csak szorult esetben adták el. Értékét jelzi, hogy az 1900-as évek első évtizedeiben egy jogért kb. egy tehén árát fizették (Baskó). 22. 1898. évi. . .; Magyar törvénytár, 1914. 98-99. 23. A volt úrbéres kapcsolatokból fennmaradt jog- és birtokviszonyokról szóló 1871. évi LIII. te. úgy intézkedett, hogy a volt úrbéresek erdőilletó'ségét mint meg nem osztható közös vagyont hatósági felügyelet alatti erdó'ként kell kezelni. KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 53. 49. 54.; SZABÓ István-SZABÓ László 1977." 73. 24. A telek negyedrésze = 6 hold. (A Bakonyban is 1/4 telek szántóföld után járt egy egész erdőjog. HEGYI Imre 1975. 499. 25. A Bakony északkeleti magyar falvaiban közel 100 éve ez az erdőbirtoklás rendszere. HEGYI Imre 1975. 495. Az Ipoly völgyében az erdőjogot már a tagosítástól kezdve a földtől függetlenül adták-vették. SZABÓ István-SZABÓ László 1977. 74. További kutatásoknak kell tisztázni, hogy a Zempléni-hegység falvaiban mikor vált le az erdőjog a szántóföldtől. 47
