Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében
AZ ERDŐ SZEREPE A ZEMPLÉNI-HEGYVIDÉK NÉPÉNEK ÉLETÉBEN PETERCSÁK TIVADAR A Zempléni-hegyvidék falvai a hegyek közötti patakvölgyekben és erdei irtványokon települtek. A geográfiai környezet meghatározza a községek gazdasági életét, a lakosság életmódját. Falvaink közül Regéc, Mogyoróska, Háromhuta és Baskó a hegyvidék belsejében települt, míg Árka, Fony, Boldogkőváralja a Hernád-völgy felé nyitott völgyekben húzódik. Az erdő fontosságát azzal érzékeltethetjük legreálisabban, ha megvizsgáljuk a falvakról készült statisztikai adatokat. Az 1895-ös felmérés az alábbi képet mutatja: 1 Község szántó kert szőlő rét legelő erdő egyéb összes (kat. h.) Árka 601 18 35 21 63 827 39 1604 Baskó 563 47 286 276 3938 50 5160 Boldogkőváralja 1657 42 116 229 406 1216 185 3851 Fony 1182 57 292 363 5152 281 7327 Háromhuta 157 30 226 18 3791 24 4246 Mogyoróska 269 32 166 91 2154 123 2835 Regéc 297 18 334 123 3898 34 4704 összesen 4726 244 151 1554 1340 19 976 736 29 727 Az adatokat összesítve szembetűnő az erdőnek a falvak összterületéhez való aránya. A 29 727 kat. hold összterület 67,2%-a erdő. Ha a szántóföldek arányát nézzük, kitűnik, hogy az összterületnek 15,9%-a áll szántóföldi művelés alatt. Községenként vizsgálva az adatokat, az arányok nagy különbségeket mutatnak. A falu egész területe és a szántóföldek összehasonlítása során szembetűnő, hogy a legkevesebb szántóföld Háromhután (3,7%), Mogyoróskán (9,5%), Regécen (6,3%) és Baskón (10,9%) van. Az erdő aránya a legnagyobb Regécen (82,8%), Mogyoróskán (75,9%), Háromhután (89,3%), Fonyban (70,3%) és Baskón (76,3%). A statisztikából is látható, hogy Boldogkőváralján (43%) és Árkán (37,5%) sokkal több a szántóföld és jóval kevesebb az erdő, mint a többi községben. A Zempléni-hegység középső részének erdői a lomberdők övezetébe tartoznak. Déli hegyoldalakon, alacsonyabb tetőkön a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), az északi lejtőkön viszont a gyertyános tölgyes (Querco petraea-Carpinetum) dominál, de a hegyek közötti medencéket is főleg tölgyesek és gyertyánosok borítják. A 700 méteres magasság 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ... 43, 56, 84,177, 225, 385, 464. 43 i
