Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Bartha Elek: A szentelmények szerepe Komlóska néphagyományában

* munkája, amely nagy alapossággal tárja föl a szentelmények jelentős szerepét és változatosságát a középkor vallásosságában.

6 Hasonló érzelmi-gondolati tőről fakadhatott a középkori ereklyekultusz is. A ma is használatos szentelmények jelentős része középkori eredetű.

7 A szentelmények jelentősége és népszerűsége a reformáció hullámai után a barokk katolicizmusban ismét megnövekedett.

8 A szentelmények kérdése a magyar szakirodalomban sem ismeretlen. Az ide vonatkozó hittudományi munkák

9 a lelkipásztorkodástan ill. a liturgiatörténet körébe tartoznak. A szentelmények nem kötelező jellegűek a katolikus egyházban, így fő meghatározóik mindig az adott közösség igényei.

10 Természetesen ezeket az igényeket az egyház évszázados hagyományai döntő mértékben befolyásolják, de lehetetlen a szentelményekben nem néprajzi jelenségeket látnunk. A néprajzi szakirodalom több ízben is felhívta a figyelmet a szentelmények kutatásának nagy jelentőségére, s vázlatos áttekintésekre is vállalkozott. Bálint S. tanulmányai jelentős anyagot közölnek az ország több területéről a szentelmények népi felhasználására vonatkozóan.

11 Mesteri, a magyar szentelményeket történetileg vizsgálja. Munkájának nagy érdeme, hogy sokoldalúan elemzi a hivatalos és népi liturgia kölcsönhatásainak kérdéseit, amelyek a liturgiatörténet oldaláról sokszor új megvilágítást nyernek.

12 A szentelési szertartások népi és egyházi vonatkozásaival több kisebb tanulmány is foglalkozik,

13 mások egyes szentelményeket önálló feldolgozásban tárgyalnak.

14 Mindezekre jellemző, hogy a történeti kérdéseken túl anyaguk többségét a szentelmények népi felhasználására vonatkozó adatok teszik ki. Foglalkozott a szentelmények kérdéseivel a görögkatolikus egyház- és liturgiatörténeti szakirodalom is.

15 A magyarországi görög szertartású katolikus egyház népi szentelményei azonban még nem kaptak elegendő figyelmet. A magyar görög katolikus szentelmények hagyományanyaga még teljességgel feltárásra vár, s ezen a téren alig jelentenek valamit a kalendáris szokásokkal, néphittel stb. foglalkozó kisszámú tanulmány ide vonatkozó adatai. A legjelentősebb anyagot eddig Bálint S. munkája tartalmazza, amely az állandó és változó kalendáris ünnepek szokásanyagába illesztve tárgyalja az adott ünnepek szentelményeinek liturgikus és népi hagyományait is.

16 Az itt található 6. FRANZ, Adolf 1909. 7. Kiváló forrásaink a középkor hazai szentel menyeire a kódexek, amelyek ilyen irányú feldolgozása jelentó's lépés lenne a középkori magyar népi vallásosság kutatásában. Jól példázza ezt ZALÁN Menyhért 1927. 8. VEIT, Ludwig Andreas 1956. 23-34. 9. Vö. MESTER Imre 1954., REINDL Román 1896. 10. SZÖVÉRFFY József 1943. 133. 11. BÁLINT Sándor 1941.; BÁLINT Sándor 1942. 12. MESTER Imre 1954. 13. MADARASSY László 1930.; SCHWARTZ Elemér 1925.; SZIGETI Endre 1959. 14. BÁLINT Sándor 1938.; QODITIÁN Lajos 1934. 15. MEESTER, P. Piacidus de 1935.; SZEMERSZKY János 1935. 16. BÁLINT Sándor 1974.; BÁLINT Sándor 1977. 312