Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)
Bartha Elek: A szentelmények szerepe Komlóska néphagyományában
görög katolikus néprajzi adatok azonban nem mérhetők a hazai görög katolikusok hagyományainak gazdagságához. Erre maga a szerző is felhívja a figyelmet. 17 A szentelmények azonban sajátos jellegük miatt önálló feldolgozást igényelnek. Ez az oka annak, hogy a szentelmények szokás- és hiedelemkörét a naptári ünnepektől elszakítva tárgyaljuk, holott a jelentősebb ünnepek gyakran kapcsolódnak valamilyen szentelményhez, szentelési szertartáshoz. Az alábbiakban egy görög katolikus faluban, Komlóskán gyűjtött anyagomat bemutatva közlök adalékokat a szentelmények kérdéséhez. * Az egyházi év első naptári naphoz kötött szentelménye a szenteltvíz. A vízszentelésrejanuár 6-án, Vízkereszt napján kerül sor a hagyományos keretek között. Az ünnepi mise után a nép a templomból processzióval vonul le a patakhoz, ahol a pap a hosszú hivatalos egyházi szertartással megszenteli a vizeket. Innen már csak a zászlókat és egyéb kellékeket vivők vonulnak vissza a templomba, a többiek szétszélednek, s ki-ki hazaindul. A szenteléstől számított nyolc napon belül minden forrás, patak, kút vize szentelt, de a falu lakosságának nagy része ezt csak egynapi időtartamra értelmezi, s úgyszólván mindenki rögtön a szentelés után viszi haza a patakból az egész évre való szenteltvizet. Általános vélekedés, hogy a szenteltvíz hét évig is eláll anélkül, hogy megbüdösödne. Ha azonban valaki a frissen hozott szenteltvízbe vagy az üvegbe beleiszik, a víz megpondrósodik. Egyes családoknak azonban erről nincs is tudomásuk, s a vízszentelés után a család minden tagja iszik egy kortyot az üvegből. A szenteltvizet az év folyamán kötött alkalmakkor és azoktól függetlenül is gyakran és sokféle céllal alkalmazzák. A felhasználás lehet mágikus, gyógyító, lehet vallásos célzatú, a szenteltvíz embereken, állatokon, tárgyakon egyaránt érezteti üdvös hatását. Kifejezetten gyógyító erejét hasznosítják különböző esetekben. Torokfájás ellen isszák, könnyezéskor, szemgyulladáskor a szembe, a fül nyilallásakor a fülbe csepegtetik. Hatásos fejfájás, félelem, álmatlanság ellen. Az általános felfogás szerint ezenkívül minden egyéb betegségre jó hatással van. A szenteltvizet mágikus célra is alkalmazzák a gonosz, az ártó hatalmak távol tartására. Az édesanya újszülött gyermekét hinti meg vele még mielőtt megkeresztelnék, s hasonló felfogás szellemében szentelik meg szenteltvízzel a frissen megellett tehenet és kisborját. {Hát mink is avval keresztelkedtünk!) Szenteltvizet szórnak az állatokra az első kihajtáskor, s a halottak koporsójába, még mielőtt a pap beszentelné azt. A szenteltvíz a vele kapcsolatba hozott élőlényeknek, de a tárgyaknak is szentelt jelleget kölcsönöz, s egyúttal hivatalos szentelmények forrása is. Legjelentősebb közülük a lakóházak megáldása. A házszentelés a hivatalos liturgián kívül önálló népi liturgikus szertartásként is él Komlóskán. A vízszentelés előtt a gazda vagy a gazdasszony beszenteli a házat és környékét az előző évről megmaradt szenteltvízzel. A lakóház minden helyiségében keresztet vet vele, hasonlóan az udvaron is. Ugyancsak meghintenek minden gazdasági építményt, az ólakat, de belülről — a lakóházon kívül — csak az istállót szentelik meg. 17. BÁLINT Sándor 1977. 1. 234. 313
