Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Niedermüller Péter: A családi élet szokásai és a társadalmi viselkedés szabályai a Zempléni-hegyvidéken

előre megegyeztek a házasságban. Ha szívesen vették a legényt, megvendégelték a kérőket, de nem csaptak nagy mulatságot. A kérés után röviddel a leány szülei elmentek a legényhez háztűznézőbe, amikor is alaposan szétnéztek a házban meg az udvaron. Háztűznézőbe persze csak akkor mentek, ha más faluba való volt a legény, mert ellenkező esetben úgyis jól ismerték. Röviddel ezután került sor az eljegyzésre, ami az utóbbi 30—40 évben terjedt el. Eljegyzés ugyan régebben nem volt, de jegyajándékot akkor is kapott a leány, sőt néha a legény is. A vőlegény régebben mintás vállkendőt, jegypénzt (Mogyoróskán ebből vette a leány a menyasszonyi és kontyolóruhát), újabban gyűrűt ad a menyasszonynak. A leány jegykendőt, Mogyoróskán rozmaringból, piros mályvából készült bokrétát, inget adott a legénynek. Baskón, Mogyoróskán, Óhután az a legény, akit jegyváltás után visszautasított egy leány, elvágta a jegykendőt és kapcának hordta el. Ezt igen nagy szégyennek tartották a leányra nézve, akinek ilyen esetben a jegypénzt is vissza kellett adnia. Az eljegyzést követően, a lakodalom előtt három héten keresztül hirdetik a fiatalokat a templomban. Kb. egy héttel a lakodalom előtt kezdődtek meg a közvetlen előkészületek. A menyasszony és a vőlegény közösen elmentek meghívni a vőfélyeket, násznagyokat, nyoszolyóleányokat, szakácsnőket, a komoragazdát, s az egyéb lakodalmi tisztségviselőket.

7 Mivel az esküvő általában hétfőn volt (és régebben szerdáig tartott, ma már azonban nem tart tovább egy napnál, s általában szombaton tartják) a menyasszony vasárnap délután, a templom előtt meghívta a rokon leányokat, a barátnőit csigát csinálni, amit a konyhatánc követett. A csigacsináláson már a nyoszolyóleányok és a vőfélyek is részt vettek. Mindenki, akit meghívtak csigát csinálni, vitt magával egy tányér lisztet*és egy-két tojást. Élelmet (lisztet, tojást, zsírt, stb.) a közeli rokonok már a korábbi napokon is bőven küldtek. A legtöbb élelmet mindig a menyasszony keresztanyja küldi, mert ellenkező esetben megszólnák. Néhol így, pl. Fonyban, Mogyoróskán, Regécen, Hejcén olyan ház is volt, ahol a lakodalmat csak egy héttel a csigacsinálás után tartották meg. A konyhatánc napján 8—10 vőfély párosával járja a falut, s mindenkit meghívnak az aznapi mulatságba, illetve a lakodalomba. Boldogkőújfaluban, Boldogkőváralján, Fonyban és Hejcén már régebben sem hívták meg az egész falut, ami nyilvánvalóan a települések nagy lélekszámával függ össze. A vőfélyek vállán keresztben háziszőttes, végén kirojtozott törülköző volt, mellükön pedig viaszcsokor és fehér szalag, amit a menyasszonytól kaptak. A nyoszolyóleányokat szintén megajándékozta a menyasszony a maga készítette törülközőkkel. A vőfélyek kezében ólmos fejű nádpálca is volt. A vőfélyek miután visszatértek a lányos házhoz, maguk is részt vettek a mulatságban. A mulatság hajnalig tartott, amikor is a vőfélyek hazakísérték a nyoszolyóleányokat. Az esküvő napjának reggelén, illetve délelőttjén mentek el a polgári esküvőre. Ide csak a két tanú, a két násznagy kísérte el a fiatalokat. Ezután a menyasszony és a vőlegény is külön-külön ment haza. A vendégek a vőlegényes háznál gyülekeztek s innen mentek át később a menyasszonyos házhoz. Már a vőlegényes háznál étellel, itallal kínálják a vendégeket. Mielőtt elindulnának a menyasszonyos házhoz a kérő násznagy, a vőlegény keresztapja, a vőlegény nevében elbúcsúzik a szülőktől, testvérektől. Akiktől a násznagy 7. Mivel nincs módunk arra, hogy teljes szokásleírásokat tegyünk közzé, eltekintünk a különböző lakodalmi versek, szövegek közlésétől. 301