Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Szabadfalvi József: Kutatások és eredmények a Zempléni-hegység népi kultúrájának tanulmányozásában

A családi élet és az év jeles napjainak szokásairól a legelső közlések a múlt századra, a kiegyezés idejére vezetnek vissza. A Vasárnapi Újságban 1865-ben Tállyáról lakodalmi dalokat, a Nyelvőrben 1881-ben a betlehemezési szokásokat, 1891-ben az Ethnographiában hegyaljai lakodalmi szokásokat közöltek.

96 Századunk húszas és harmincas éveiben Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos közölt tanulmányokat pusztafalusi és zempléni kalendáris szokásokról.

97 Az 1848. évi zempléni Kossuth Kalendáriumban Bakos József írt összefoglaló ismertetést a zempléni néphagyományokról, illetőleg Gönyey Sándor közölt adatokat Pusztafaluból.

95 Az 1950-es években Nagy József gyűjtött nagy alapossággal szokásanyagot Mogyoróskán és környékén, gyűjtését a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Adattára őrzi. Magyarországi tanulmányútjai során Podolák Jan is jegyzett fel Nagyhután népszokásokat, közöttük szlovák betlehemes játékot is.

99 A modern szokáskutatást a Zempléni-hegység területén Ujváry Zoltán kezdte el. Elsősorban a dramatikus hagyományokkal, valamint az agrárkultusz különböző aspektusaival foglalkozott.

100 Kunt Ernő a temetkezési szokásokat és a temető művészetét tárta elénk, Niedermüller Péter a zempléni tavaszi és nyári ünnepkörről, a Katalin-ágról, a táj interetnikus kapcsolatairól közölt elemző tanulmányt.

101 Adalékokkal szolgált Peter csak Tivadar és Juhász Ágnes is.

x ° 2 A kultikus szokások, a hitvilág és népi gyógyítás területéről, eredményeiről a következőket foglalhatjuk össze. Az első híradások itt is igen koraiak, az Ethnographia első köteteiben is megjelennek a dalok a Hernád vízimanójáról és a tokaji nép Andrásnapi szokásairól.

103 A legtöbb adatot itt is Ferenczi Imre kutatásaiból bírjuk, foglalkozott az animizmus és az erdőkultusz kapcsolatával, a látó (néző) alakjával, valamint az ördöngös kocsis mitikus figurájával.

104 A népi gyógyításhoz szolgáltat történeti és recens adatokat Kovács László, Hőgye István, illetőleg a Dobrossy-Fügedi szerzőpár.

1 °

5 A Zempléni-hegységbe települt falvak népének és kultúrájának kutatásával és tudományos feldolgozásával a továbbiakban is foglalkozik néhány kutató a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetében. Bartha Elek kismonográfiáját Komlóska hitéletéről éppen most adta közre a tanszék.

1 °

6 Gunda Béla közel egy évtizede dolgozik a területen, kutatásának eredményeit ezt követően kívánja közreadni. 96. H. NAGY Lajos 1965., SEEMANN Gábor 1881., KISS Áron 1891. 97. SZENDREY Zsigmond 1925., SZENDREY Ákos 1939. 98. BAKOS József 1948., GÖNYEY Sándor 1931. 99. PODOLÁK Ján 1958. 100. UJVÁRY Zoltán 1969., UJVÁRY Zoltán 1975. 101. KUNT Ernő 1976., KUNT Ernő 1977., NIEDERMÜLLER Péter 1976., NIEDERMÜLLER Péter 1979., NIEDERMÜLLER Péter 1977a. 102. PETERCSÄK Tivadar 1971., JUHÁSZ Ágnes 1976. 103. JUHÁSZ Mór 1891., TRENCSÉNYI Lajos 1892. 104. FERENCZI Imre 1957., FERENCZI Imre 1959., FERENCZI Imre 1960a. 105. KOVÁCS László 1929., HÖGYE István 1976., DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 1979. 106. BARTHA Elek 1980. 22