Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Bődi Erzsébet: Növényi alapanyagú táplálékok

jelenséget tapasztaljuk a bobájka karácsonyi tészta esetében. Minden faluban bobajkának vagy bobajkanak

5 ° ismerik. Egységes az elkészítés módja, a karácsony esti vacsorái étrendben elfoglalt helye. Édes kelt tésztáját vékony rudakká sunkálják, felszeletelik, megsütik (tepsikben vagy káposztaleveleken), majd forró vízzel leöntik. A megpuhult bobájkát édesen mákkal és dióval, sósán túróval és hordós káposztával meghintve fogyasztották és ma is fogyasztják a karácsonyi savanyú gombaleves után. Szlovák és ruszin falvakban a bobajkából karácsony estéjén adnak a szarvasmarháknak, hogy „azok is ünnepeljenek". A bobájka ízletesebb, ha forró tejjel öntik le. Néha aratóknak is készítettek, de elsősorban megmaradt karácsonyi ételnek. Az említetteken kívül a kőttes sült tészták sorába tartozik még a gyakran előforduló pite és hókifli. A kőttes sütemények közt külön kategóriát alkotnak a zsírban, olajban vagy esetleg vajban sült tészták. Két változatát említhetjük meg, mint hagyományos ételt: a kröplh és a krumplisperecet. A kröpli fánkot jelent. Farsangkor sütik, de gyermekágyas asszonynak vitt ebédnél is helyet kap. Farsang farki mulatságban éjfélkor kínálják meg egymást a résztvevők kröplivel. Héjában megfőtt burgonyából, kevéske lisztből gyúrt kőttes tésztát, melyet krumplisperecnek neveznek, karikákra formázzák, majd forró zsírban, olajban sütik ki. Szintén gyakori hétköznapi vagy vasárnapi étel. Végezetül meg kell jegyeznem, hogy a fentiekben felsorolt, gabonafélékből készült ételek csoportjának megszakítása nem jelenti azt, hogy ezennel lezártnak tekinthetjük az ide tartozó növényi nyersanyagok szerepét a táplálkozásban. Ellenkezőleg. Számtalan további ételféleség összetételénél, készítésénél nélkülözhetetlenek. Sőt egyedüli alapanyagot jelentenek pl. a csemegének számító pattinak nevezett pattogatott kukorica, vagy a rozspálinka stb. esetében. Az itt felmerülő rendszerezési nehézség is jelzi, hogy a táplálkozás a kultúra sokoldalú és az összefüggések viszonyában nagyon mély jelenségeit foglalja magába. Ezért még tárgyszerű megismerése is gondos, sok szempontú vizsgálatot igényel, a táplálkozás jelenségeinek valamilyen rendszerbe foglalása mindig nehézségeket okoz. Mivel tanulmányunk céljának legjobban a nyersanyag szerinti felosztás alkalmas, így ennek jegyében el kell fogadni a következő csoportokat is. BURGONYA ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK A burgonya a magántulajdonban levő szántóterület művelésében központi helyen áll.

31 Elsőségét a táplálkozásban jelentkező fogyasztási igény határozza meg. Megnyilvánul ez abban is, hogy vizsgált területünkön csak étkezési burgonyafajtákat termelnek. Jelentős szerepének kialakulását nagymértékben elősegítették és meggyorsították a gyakori rossz gabonatermő esztendők, valamint az emberi táplálkozásra kedvező tulaj30. PETERCSÁK Tivadar 1978. 98. 31. IKVAI Nándor 1967. 77. 156