Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Dobrossy István–Fügedi Márta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a Zempléni-hegyvidék falvaiban

KENDERFELDOLGOZÁS ÉS VÁSZONFELHASZNÁLÁS A ZEMPLÉNI-HEGYVIDÉK FALVAIBAN DOBROSSY ISTVÁN-FÜGEDI MÁRTA A paraszti rostelőkészítő és feldolgozó munka hosszú, bonyolult folyamata az elvetett és különösebb gondot nem igénylő kender betakarításával kezdődik.

1 A különféle egységekbe rögzített kendert ezután álló- vagy folyóvizekben áztatják, s így érik el, hogy a háncsrészek közötti kötőanyag elbomlásával a rostszálak megpuhulnak, szétválnak. Az eláztatott kendert kiszárítják, majd töréssel, tilolással eltávolítják a kérges háncsrészt a rostszálak közül. A rostanyag minőségi csoportosítása, rendezése után nyílik lehetőség a feldolgozásra, a vászon alapanyagának, a fonalnak az elkészítésére. A fonal előállítására egyszerű kézi és gépi szerkezetek szolgálnak, majd a mennyiségi csoportosítás, fonalrendszerezés után elkezdődhet a feldolgozás egyik leghosszabb munkafolyamata, a szövés. A Zempléni-hegyvidék falvaiban a kender betakarítása kézzel, kihúzgálással történik, amelynek általánosan ismert elnevezése a nyűvés. (Ezzel a terminussal a kis területen termesztett kender betakarítása során Borsod-Abaúj-Zemplén megye csaknem valamennyi településén találkozunk.) A nyűvés gyakorta változó mennyiségekre utaló egysége, ill. az egység elnevezése a kéve. Az álló- vagy folyóvizekben kialakított áztatókba a kender kévékben, vagy több kévét egymásba rögzítve, kötélben kerül. Kovácsvágáson, Hercegkúton, Regécen, Fonyban és Göncön a kéve az áztató-egység. Komlóskán, Baskón, Árkán és a Hernád-völgy falvaiban 10 kévéből alakítják ki a nagyobb egységet, amelynek mindenütt kötél a neve. A kötél és kéve terminusok együttes használatáról Mogyoróskáról, Hejcéről és Göncről vannak adataink

2 (1. kép). A kévés és köteges áztatási mód együttes előfordulása jellemzi tehát a Zempléni-hegyvidék falvait. Szolnoky L. adatai szerint a kévés és köteges áztatási mód előfordulása következménye és továbbélése egy korábbi, len- és kendertermesztő kultúra egymás mellett élésének.

3 Ez a Zemplénihegyvidék klimatikus viszonyait, másrészt a termesztés 19. századi statisztikai adatait ismerve indokolt és bizonyított.

4 A vízbe rakott kenderkévék elsüllyesztése horgasokkaí és ezek alá rögzített csaptatófákkal történik. Ezt az áztató módot a Zempléni-hegyvidék falvaiban mindenütt ismerik, viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye más területén csak 1. A Zempléni-hegyvidék településeinek kenderkultúráját az 1960-as években FLÓRIÁN Mária dolgozta fel. Gyűjtéseiből és kéziratos feldolgozásaiból tanulmányunkban nagyon sok adatot használtunk fel. Amikor adataira rendszeresen hivatkozunk, szeretnénk megköszönni azt, hogy gyűjtéseit munkánkban felhasználhattuk. 2. Vö. DOBROSSY István-FÜGEDI Márta 1978. 3. SZOLNOKY Lajos 1972. 40. 4. Vö. DOBROSSY István 1973. 125