Szabadfalvi József szerk.: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965)

Juhász Ágnes: Hejce településnéprajza

15. kép. Telekhatárt jelző sövénykerítés, 1976 folytatódott. Ez régebben sövény vagy paticskerítés*

2 (12. kép). Ilyen típusúval kerítették be a veteményes kerteket is, valamint a lakó- és gazdasági egységet is ilyennel választották el. A telekről való ki- és bejárást biztosító kapuk a telek mindkét végén találhatók. Kőkapuoszlopokkal és a vaskapuk megjelenésével (13. kép) kb. a századfordulótól számolhatunk. A legrégebbi datált kapu 1902-ből található. Napjainkban az utca felé a kőoszlopok és vaskerítés

43 jellemző. A szomszédok felé sövényből, lécből vagy drótból készülteket lehet látni, néhol kőkerítés található ma is (14. kép), de annak jellemzője, hogy két-három generációval ezelőtt készült. A falukerítésre utal a Tanorok, Kapusok határrész elnevezés. A tanorok eredetileg sövényt jelentett a magyar nyelvben, majd az elnevezés a határban levő kerítésről, kapuról ment át az adott rész megjelölésére. A települést övező kerítés és kapuk készítése mindvégig a közösség feladata. A kerítés általában sövényből készül (15. kép), míg a kapu készülhetett a sövény mellett lécből

46 is. „A vesszőkaput rekesztőkapunak is nevezték; ezt a kapuoszlopokra gúzzsal erősítették — felgúzsolták — .. ."

47 elnevezése tájanként 42. Paticskerítés: „suhány fából oszlopokat vertek le, és azt fonták. A házaknál a homlokzatot is készítették így, esetenként ezt tapasztották. A sövénykerítéssel ellentétben a paticskerítésnél a karóközöket közvetlenül fonták és a levert oszlopok közötti távolság is kisebb volt." 43. Kó'oszlopok, vaskerítés: Egy vagy több darabból faragott oszlopok. A vaskerítést idegenből hozták, vagy „a falu kovácsa Menyhárt Kálmán csinálta". 44. Napjainkban oldalt és a hátsó részén a teleknek a drótból való kerítés készítése a legáltalánosabb. Fa- vagy vasoszlopokhoz eró'sítik merevító'drótok felhasználásával. Az ismertetett terminológiák mellett a kerítésnél a következő' elnevezést használják: kis- és nagykapu, kapufél vagy kapuoszlop, küszöb (nagykapu esetében az ütköző' elnevezést is használják). 45. Kó'kerítés: a természeti eró'k által kialakított különböző formájú kődarabok egymás mellé és felé illesztésével készítik. 46. Léckerítés: készítése megegyezik a stahétliével, különbözőségét a felszögelt fa szélessége adja. 47. MADARASSY László 1933. 64-65. 123