Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

kezdősorral került be. Magam a tréfás dalok csoportjába soroltam, bár kétségtelen, hogy az előző is és ez is voltaképpen súlyos mondanivalót hordoz, hátterében társadalmi problémák rejlenek. A burgenlandi Alsóőrből közölt variáns és a gömöri (Hét) változat lényegében azonos. A közös eredet, az „ősforrás" kétségkívül ugyanaz. Gaál Károly jelzi, hogy a szakirodalom nem említi.

115 A ponyvái út, a kuplék világából való alászállás aligha lehet kétséges. Amit hangsúlyozni szeretnénk: nem véletlen, hogy ezek a műdalok bekerültek a néphagyományba: bár a hagyomány perifériáján helyezkednek el, bennük - ha olykor tréfás hangvétellel - a kiszolgáltatottság szomorú ténye fejeződik ki. A fonóbeli tréfás dramatikus játékokhoz kapcsolódó ének - Jaj, de borzalmas a lónak az élete - töredékes változatára hívom fel még a figyelmet. A lakodalom szórakoztató szokásai között is előfordult. Ezekben a játékokban a lovat „megölték", s vagy az aktus előtt, vagy azután elénekelték az öreg ló búcsúzóját. Megjegyzem, hogy a búcsúzó vagy búcsúztató ének a játék bemutatása nélkül is elhangozhatott. A lóbúcsúztatóra főleg a Dunántúlról és részben az Alföldről vannak példák. Egy-egy variáns Hontban, Hevesben és Nógrádban is előkerült.

116 Az itt közölt változattal az északi palócság felé tágítjuk nemcsak ennek a tréfás éneknek, hanem az egykori lóalakoskodásnak is az elterjedési területét. A cölöpverő nóták különálló helyet foglalnak el a dalhagyományban. Eredetileg voltaképpen munkanóták, s az a tény, hogy összekapcsoltuk a tréfás dalokkal egyrészt azt jelzi, hogy napjainkban a munkadal funkcióját elvesztette, másrészt pedig azt is kifejezésre juttatja, hogy - az egyébként is meglevő - tréfás szórakoztató szerepe elsődlegessé vált. A magyar nyelvterületen rendkívül kevés variánsban ismeretesek ezek a nóták. Az első változat lejegyzése Berze 115 Gaál Károly: Spinnstubenlieder. München-Zürich, 1966. 82-84, 132-133. 116 A Magyar Népzene Tára, III/B. Budapest, 1956. 87-101.; Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok, III. Pécs, 1940. 119-128.; A történeti énekekkel kapcsolatba hozva 1. Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok. Budapest, 1952. 263-265.; Ujváry Zoltán: A ló az alföldi falvak dramatikus népszokásaiban. Műveltség és Hagyomány, XV-XVI. 1972-1974. 327. 71