Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

közös mulatságra, dalolásra, szórakozásra. És egy életre emlékezetes is mind az aratási „keresztgyermekek", mind az aratási „keresztszülők" számára. Az ún. talló keresztanya és talló keresztapa mindenben segítségére volt az ifjú aratónak. Ez a kapcsolat - voltaképpen műrokonság - nemcsak az aratási periódusban tartott, hanem lényegében egy életen át.

82 Ettől kezdve az ifjak keresztanyának, ill. keresztapának szólították a választott asszonyt, ill. embert, akikkel életük folyamán tartották a kapcsolatot, meghívták őket lakodalomba, különböző családi eseményekre stb. Ez a szokás Gömör más területén is ismeretes volt. Az aratóközösség szép és emlékezetes aktusa volt ez évről-évre, amelynek az emléke a folklorisztikai hagyományban is napjainkig fennmaradt. Az aratási időszakban a dalolásra, az együttes szórakozásra a tallókeresztelésQn kívül számos alkalom adódott. Az esőzés miatti kényszerpihenő különösen jó alkalom volt a közös dalolásra és egyúttal a dalok egymástól való elsajátítására, megismerésére, s voltaképpen ennek nyomán a tovaterjedésre. Hasonlóképpen nagy dalolási lehetőség volt még az aratást befejező kepebál, a végző mulatság. Mint nagy közösségi dalolási alkalom a lakodalomhoz hasonlítható. A legkülönbözőbb tematikájú dalokat, sőt balladákat is énekeltek. Az aratási dalok csoportosítása lényegében csak azt jelenti, hogy az aratásról szóló nótákat vesszük egy kategóriába, mert egyébként az aratáshoz, de más mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódóan is a dalhagyománynak szinte a teljes készlete aktív mozgásban állt. PANASZDALOK, BUJDOSÓK, AMERIKÁS DALOK E csoport dalaiból figyelmünket elsősorban az amerikás dalokra irányítjuk. Az ún. panaszdalok, bujdosók hátteréről a folklorisztikai irodalomban részletesen olvashatunk. A családtól, otthontól, hazától való elválás, ezek után való vágyakozás megejtően szép dalvariánM Ide vonatkozó adatokat gyűjtöttem Mikolcsányból is. Hasonló szokásról ír a búcsúval kapcsolatban Bálint Sándor: Szegediek búcsújárása Radnára. Ethn., XLVII. 1936. 317. L. még: Bárth János: Ethn., 1974. 367-368. 56