Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

létünkön gyűjtött idekapcsolható dalok voltaképpen átvételek abból a summásdal repertoárból, amely a magyar summásság hagyományában alakult ki, és amelyek éppen a summásság évenkénti migrációja révén a magyar nyelvterületen széles körben ismertté váltak és jellemző variánsai országosan elterjedtek. Gondoljunk csak pl. a Már meguntam ezt az urat szolgálni, Intéző úr, a mindenit magának számos változatára.

80 A mezőgazdasági munkák sorában a legnagyobb népmozgást az aratás hozta. A szlovákiai területhez tartozó falvakból az első világháború előtt és néhány évig a második világháború alatt az Alföld felé irányult a migráció. Azok a szegény családok, zsellér emberek, akik nem kaptak munkát a gömöri földbirtokosok földjén, az aratási idényben borsodi, olykor hajdúsági, szabolcsi területeken vállaltak munkát. A lévártiak pl. minden évben Tiszalucra és Taktaszadára mentek aratni. A visszaemlékezések szerint húsz-huszonkét pár arató ment el Lévártról egy-egy aratási idényben. A lévárti fazekasok is vállalták az aratást, mert a búza, az élet mindennél fontosabb volt. Az aratás időszakában a cserépkészítés lényegében leállt. Az aratók indulását az egész faluban nagy előkészület előzte meg. Egy héttel korábban az asszonyok mostak, száraztésztát készítettek stb., a férfiak a kaszát, a csapót stb. tették a nagy munkára megfelelőnek. A legények az egész készülési időszakban a szokásos esti kocsmázás, ill. az azt követő utcajáráskor szinte folyton a Sejhaj, lemegyek az Alföldre aratni kezdetű nótát dalolták. A gömöri nagybirtokokon gyakran megtörtént, hogy nem vagy nemcsak helybeli aratókat szerződtettek, hanem távolabbi vidékekről fogadtak fel munkásokat, elsősorban azért, hogy az aratási bért minél alacsonyabban szabhassák meg, s így voltaképpen az agrár80 A summásság kérdésköréhez: Sárközi Zoltán: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. (Szerk.: Szabó István), II. Budapest, 1965. 321-381.; Koós Imre: Summásélet. Miskolc, I960.; BodgálFerenc: Borsodi summásdalok. Borsodi Szemle, 1962. 3. sz. 71-78.; Nemcsík Pál: Az Ózd-vidéki munkásság dalai. Budapest, 1975. 30-45.; Katona Imre: A mezőgazdasági munkásság dalai. In: A parasztdaltól a munkásdalig (Szerk.: Katona Imre-Maróthy János-Szatmári Antal), Budapest, 1968. 21-92.; Borsai Ilona: Summásdalok. In: A parasztdaltól a munkásdalig i. m. 95-226.; Más összefüggésben is 1. Kriza Ildikó: A mezőgazdaság kapitalizálódásának visszhangja népköltészetünkben. In: A parasztdaltól a munkásdalig i. m. 229-249. 54