Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

rül... térnek haza."

73 A „nevezetes" jelző nyilvánvalóan a pásztorok Demeter-napi ünnepségére, jelentős eseményére mutat. Minden bizonnyal a Demeter-kultusz emléke lappang a szuhafői határhoz tartozó Szent Demeter-puszta nevében is. A Demeter-napi pásztorszokásokról, pásztorünnepekről Szabadfalvi József írt részletes tanulmányt, amelyben gömöri példákat is említ.

74 A pásztordalok tartalmi vonatkozásait elemezve a gyűjtők rendszerint érintik a pásztor-paraszt ellentétet. Néhány dal az ismétlődően visszatérő példa (Nem ettem még hamuba sült bodagot, Nem szeretek tarka hasú parasztot. - Kutya paraszt, mindég kint vagy a tanyán, Az a csoda, meg nem öl a meleg nyár). Megfigyelésem nyomán úgy látom, hogy a parasztok és a pásztorok ún. társadalmi ellentétéről nem beszélhetünk. Semmiképpen sem volt egymással szembenálló réteg. Nyilvánvalóan nem a nagygazdákról, földbirtokosokról van itt szó (azok aligha dolgoztak kint a tanyán), hanem a földjét maga művelő parasztságról. Az tény, hogy a pásztorok közül sokan, különösen a juhászok lényegesen jobban éltek, mint a parasztok. Inkább némi sajnálkozás érződik a „kutya paraszt" iránt, aki azonban többnyire „szegény parasztként" fordul elő a pásztordalokban. Egyébként is, az adatok nagy száma igazolja, hogy a juhtartó családokban földműveléssel is foglalkoztak. Természetesen szükséges hangsúlyoznunk, hogy a pásztorság fogalma alá tartozik a csordás, a kondás és a csikós is. Ez utóbbinak nincs jelentősége Gömörben. A csordás és a kondás kapcsolata az állattartó gazdákkal éppen ez utóbbiak érdekében mindig megfelelő volt. Az állattartó gazdák az év különböző ünnepein, jeles napjain a legelőn, a szálláshelyen stb. felkeresték a pásztorokat, megajándékozták őket és egyéb más módon is (a pásztorok köszöntése a gazdáknál) kifejezésre juttatták az egymás iránti megbecsülésüket.

75 Korántsem akarok valamilyen általános összhangról és egy73 Bartholomaeides Ladislaus: Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis Notitia historico-geographico-statistica. Leutschoviae, 1805-1808. 371. Fordította: Szalay Emőke. 74 Szabadfalvi József: A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műveltség és Hagyomány, VI. 1964.19-61. 75 Ujváry Zoltán: Varia folkloristica. Debrecen, 1975. 112-122. 4* 51