Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

után a' vendégeket, felvervén édes álmokból mindent, valakit meghívni akarnak. A' gazdaasszonyok pedig tűzhöz teszik az étkeket, hogy hajnalra elkészüljenek. Az alatt a' pályinkázás szüntelen foly; a' vendégek egymásután gyülekeznek, 's tehetősebb helyeken, a' hol mu'sikus van, tánczolnak, a' hol pedig nincs, daliának."

58 A leírásból úgy tűnik, hogy ez alkalommal - a tehetősebbeknél - már lehettek muzsikusok is, tehát a dalolás hangszeres zenéhez is kapcsolódhatott, bár a leírás szerint a zenére táncoltak, s csak akkor daloltak, ha muzsikus nem volt. Ez jelentheti a közösségi dalolás háttérbe szorítását a muzsikaszó által is. A másik jelentősebb közösségi dalolási alkalom a csíkcsinálás, a csigacsinálás volt. A lakodalom előtti vasárnapon készítették a tyúkhúslevesbe a csikót Ez a lakodalomnak lényegében munkaalkalma egy szűkebb körű közösségnek a szórakozási lehetőséget is nyújtotta. A résztvevők daloltak, tréfás történeteket mondtak, s gyakran játékokra is sor került; a végső táncot pedig nótaszóra mindig eljárták. Ezen az alkalmon muzsikusok még nem voltak jelen. Szórványos példák vannak arra, hogy a zenészek - cigánymuzsikusok - a záró periódusra megérkeztek a legények hívása nyomán és a táncot zenére járták. A dalok, a dalolás irányítója - tekintve, hogy a csíkcsinálás, SL csigacsinálás női munka, s a befejezés felé érkeztek a férfiak - rendszerint egy jó dalos asszony volt. Az akkor elhangzó dalokat tematikailag aligha lehetne körülhatárolni. A szerelmi daloktól a legkülönbözőbb tréfás dalokig, műdalokig, magyar nótákig, kupiékig minden sorra került. A századfordulón a lakodalmat megelőző szombaton este (a két világháború közötti években vasárnap a litánia után) vitték a menyasszony ágyát, a vőfély kikérő szerint „minden cókmókját." (a jelzett időben a lakodalom, illetőleg az esküvő napja szerda volt). Az ágyvitelnél mind a menyasszony, mind a vőlegény képviselői jelen voltak. A megfelelő szertartásos kikérés után a vőlegény képviselői az ágyat - a dunnát, a párnát - szekérre rakták, majd nótaszóval vitték a vőlegényes házhoz. Azokon a helyeken, ahol ökrös szekéren vitték az ágyat, ott a kísérők, főleg a menyasszony 88 B. S.: Rövid rajzolatja i. m. 41-42. 39