Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

barátnői a szekér mögött haladtak. Az ágyvitel „indítója" az országosan közismert Este viszik a menyasszony ágyát kezdetű nóta. Ennek az alkalomnak volt a nótája a Dunna, dunna, de szép tarka dunna kezdetű is, valamint a nagyon kedvelt dal, a Singéit szélű dunnám alatt, amelyeket az ágyvitelkor felváltva többször énekeltek. Természetesen, ez alkalommal is számos más, nem az aktushoz szorosan kapcsolódó nótát is daloltak. A lakodalmi szertartás mozzanataiban jelentős közösségi dalolási alkalom volt a meny asszony kikér és. A múlt század eleji hagyomány szerint: ,,A' mu'sikusok az úton folyton folyvást mu'sikálnak, az aszszonyok s' leányok pedig tele torokkal daliának." Ha más faluból hozták a menyasszonyt, szekérrel mentek érte, s ehhez az úthoz sajátos szokás, a szalmatűz-gyújtás kapcsolódott: ,,a' kocsis minden futamra megállván, levet egy csomó szalmát, mellyből lángoló tüzet gerjesztenek, 's a' tonnát elővévén, mindnyájan két három üveg pályinkát a' tűz körül állva megisznak. Ez így megy, valamíg a' menyaszszonyos falut el nem érik. Itt ámbár a' szállás már előre elvan beszéllve és rendelve: a' falu végén ismét megállnak, szalma-tüzet csinálnak; a' vőfély pedig bemegyen a' már tudva lévő házhoz szállást kérni. Ezt ismét sokáig szokták tartóztatni és erőltetve itatni, a' míg a' többiek folyvást a' falu' végén tüzelnek, isznak és várakoznak."

59 A menyasszonyt csak hosszas ceremónia után adják át a vőlegény küldötteinek. Ahol ugyanabban a faluban van a menyasszony, a vőlegényes ház vendégei elindulnak a menyasszonyos ház elé. A kikérés után a két ház vendégei, a násznép együtt megy a hitre. Az igen gyakran rendkívül nagyszámú lakodalmi közösség részint már a menyasszony kiadása előtt az udvaron és az úton, majd a templomba vonuláskor mind muzsikaszóval, mind anélkül lényegében megszakítás nélkül dalol. A megfigyeléseim és idősebbek elmondása alapján ennek az alkalomnak is volt néhány olyan nótája, amelynek az eldalolására föltétlenül sor került. Ezek: Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom; Szép a rozmaringszál egy bokorba; Sárga csikó, sárga csengő rajta; Ez a kislány akkor sír; Jaj, de sokat jártam, fáradtam; Megvágtam az ujjam, jaj, de fáj; 69 B. S.: Rövid rajzolatja i. m. 43-44. 40